Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.14.a/3)
1967-09-27
-5- á Horváth Ernő et.: Egy néhány gondolattal szeretnék én is íoglalkozni. A jelentéssel, a szóbeli kiegészítővel teljes mértékben egyetértek. Az elmúlt időszakban úgy a párt, mint az állami személyzeti munka terén értünk el eredményeket. Ezeket nem lehet különválasztani a gazdasági fejlődéstől, amit a párt irányításával eléptünk,az, elmúlt időszakban. Az is természetes, hogy komoly fogyatékosságokról is iáiét"beszelni és az eredmények még nagyobbak lehettek volna, ha betax'tjuk a kacei’po— litikai elveket, amelyeket a VIII.Kongresszus helyesen határozott meg, amelyeket nem dolgoztunk fel megfelelően. Egy kicsit talán előbb kellett volna ez a határozat. Az 1961-es Politikai Bizottsági határozat elveinexi sem tettünk eleget. Nagyon időszerű volt és a magam részéről helyesnek tartom, hogy a Politikai Bizottság helyére tette ezt a kérdést. Amikor követelményként állítjuk, hogy a kommunista helytállás, alaozatvállalás komoly vezetői kritérium, szeretném ennek a negativ oldalát is megvilágítani. Amikor ilyen vezetők vannak, amikor ez az elv ervenyesul, a társadalomnak sokat jelent és hasznos, de az egyénnek nem minden esetben származik belőle előnye, vagyis az anyagi megbecsülés az erkölcsi megbecsülés mellett. Ilyen vonatkozásban a pártbizottságoknak nem könnyű a helyzetük. Nem mindig azokkal tudnak dolgozni, akikkel szeretnének, ^ mert figyelembe kell venni, hogy lehetőleg ne legyen az illető társadalmi aktivista fizikai munkás,illetve teljesítménybéres, a szakmai munkából nélkülözhető legyen, ne kulcs-ember legyen a maga területén,stb. Amikor a kényszer-helyzet miatt beállítunk valakit, akkor jön az, hogy a pártonkivüliek hogyan nézik ezt, illetve fel tudnak-e nézni rá* A kommunista gazdasági vezetők helytállásáról néhány szót. Kizárólag csak a iizikai szakmunkában való helytállás alapján Ítélik meg az embereket, nem észrevéve azt, hogy ezeknek többsége a szakmai mindennapi munka mellett olyan pluszt is adnak, amit társadalmi munkának nevezünk. Következetesen, bátran hirdetik a Párt politikáját. Számos olyan kommunista gazdasági vezetővel találkozunk, aki úgymond politika-mentes gazdasági vezető. Ahhoz, hogy valaki gazdasági vezető legyen, kritériuma kell hogy legyen a gazdasági feladatért való felelősség mellett a politikai munkáért való felelősség is. De ez nem mindig van igy. Számos gazdasági vezetőnél hiányzik az elvi szilárdság, bátor kiállás a mindennapi gazdasági munkában. Nem érvényesítik a párt politikáját sok esetben. A népszerűtlen feladatokat kizárólag párt-feladatnak tekintik. Nem tartunk még ott - különösen alapszervi téren - , hogy ezekkel a vezetőkkel szemben pártos, bátor kritikával lépjünk fel, helytelen nézetük miatt, hogy az adott területnek politikai vezetőivé váljanak. A nevelés nagyon hiányzik ezen a téren. Kérdezem én, hogy pzemi párt vagy alapszervi vezetőség mer-e olyan javaslattal élni, hogy gazdasági vezető nem alkalmas a funkció betöltésére. Az állami személyzeti munka vonatkozásában a káderpolitikai elvek érvényesítéséről sokat beszéltünk. A Politikai Bizottság határozata alapján a jelentés nagyon világosan, egyértelműen szögezi le: politikai megbízhatóság, stb. "kérdését. Ezek a problémák összefüggnek az előbb elmondottakkal. Az elmúlt időszakra a szakmai diplomák fetisizálása érvényesül. /Konkrét példát mond el./ Ezért is helyeslem, hogy bizonyos posztokon szükség van továbbra is a műszaki képzettség követelményként állítására, de figyelembe kell venni a szakmai tapasztalatot, jártasságot minden különösebb iukolai végzettség nélkül, mert a 2o év során szerzett olyan szakmai tudást, amely alkalmassá teszi a vezetői tisztség betöltésére. Egyetértek Osváth elvtárssal, hogy bátrabban kell nyúlni ezekhez a kérdésekhez. 6 A________________________________ - - - - -■ - - — <m >
