Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.14.a/3)
1966-02-18
Nem megfelelően alkalmazzák, félreértik és igy torzítják. így egyik-másik párttagunknak van is alapja, hogy felveti, de ott nincs igaza, hogy általánosít.Ez ellen a következő időben fel kell lépni. Másik probléma, hogy a társadalmi viszonyokban bekövetkezett változás és ezzel összefüggésben az osztályharc, más értelmezési területén sok probléma van.Az osztályharcnak, elsősorban a gazdasági épitő munkában a kulturális életünkben megnyilvánuló helytelen nézetekkel szembeni harcban kell megnyilvánulnia. Ebből következik, hogy a Munkásőrség helye, szerepe és jelentősége terén egyes et-ak túloznak. Úgy beszélnek, hogy a Munkásőrség az igazi forradalmi testület, igazi fegyveres testület, a rendőrség harmadrendű szerepet tolt be. Ez veszélyes nézet. A három fegyveres testület együttes erőfeszítése biztosítéka a szocialista rendünknek, mely a jövőben még tovább erősödik. A kiképzés gyakorlati végrehajtásában hiányosságok tapasztalhatóak. Elsősorban abban, hogy a foglalkozások tartalmában, módszerében és az állomány felkészítésében hibák vannk, nem elóg következetes a társadalmi, politikai és szakmai fejlődése a parancsnoki állománynak. Előfordul még mindég, hogy indokolatlanul kérünk munkásőröket, nem értesítjük a vállalatokat és igy problémák jelentkeznek a bérfizetés során. A felvételi munka kampányszerűségét nem sikerült megszüntetni kerületünkben. Jelenleg is és az elmúlt hónapokban is a pótlás megszervezése nehézségekbe ütközött. Alapvetően itt látjuk a hibát, hogy az 1958-as ós az azt követő időkben nem volt helyes, hogy a munkásőrségben aktivan dolgozó gazd.vezetőket egymás után íeltuitoVvtíuk. Ez a véleménye Politikai Bizottságunknak és a Kerületünknek is. Még helytelenebb as, hogy az újonnan felvettek között alig találunk sőt nincs is, egyetlen egy gazdasági, vagy középvezetőnk, csak az egyszerű rauiakások, alkalmazottak. A gazdasági vezetők ©iv lása nagy visszatetszést okozott a munkásőrök között. Feladataink: 1./ A parancsnokok további politikai nevelése. A személyi állomány erkölcsi, tnopális nevelése minden szituén. 2./ A kér.Pártbizottság utasítsa a zászlóalj vezetőit, hogy szk. parancsnokig bezárólag, merje fel as alegység! állomány káderhelyzetét és még a vezetőség választások előtt, személyekre rögzítsék, Ahol a pártalapszervezet alkalmasnak tartja a szakaszparancsnokot, ott nincs probléma, de ahol nem tartják alkalmasnak, meg kell vizsgálni, ki jöhet számításba. 3./ Tovább kell folytatni a szervezetszerü cserélődést 1966-ban. Ez Bp-i szinten lo-12%-os lehet. Ennek megfelelően a kér.Pártbizottság utasitja a kerületi PTO-t, a IX.kér. Zászlóalj Parancsnokságot, a Ill.lo-i Végrehajtó Bizottsági ülésre a IX.kér. zászlóaljakra konkrétan, személyekre, a cserólődési mértéket adja meg. Vagyis a Végrehajtó Bizottság foglaljon állást, kit szereltet le 5 éves szolgálat után, kit helyez tartalékos állományba, meghatározza, hogy honnan, milyen számban vegyenek fel munkásőröket. Ennek megfelelően csak annyi munkásőrt szabad leszereltetni, amely nem csökkenti a Munkásőrség IX.kor. Zászlóalj ütőképességét. Tehát az is előfordulhat, hogy az 5 óv után is maradnia kell valakinek, mert igy kívánja a zászlóalj ütőképessége. > i é- 5 -
