Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.14.a/3)
1963-05-31
JííU i. w Tanács VB elnöke A tanácsokra szükség'van, de még nem dolgoznak elég jól - ez álta- UÍ lános megállapítás. Az kétségtelen, hogy a tanácsnak, mint választott testületnek és mint államapparátusnak meg kall változtatni a munkastílust és'egyes esetekben a szemléletet is.Néhány fontosabb kérdésre tér ki. A budapesti lakáshelyzet alakulását,;a Főváros fejlesztését mindig az egészből kiindulva kell szemlélni. Egy kerület Budapest egészéhez viszonyítva;csak részletkérdés. De minden kerületben jelentkeznek a problémák. Budapest elmaradottsága 1945 előtti várospolitikához vezethető vissza. Pl. a kenyérellátás helyzete, ami nem kielégítő és nem mindig megfelelő a minőség. Felvetődik, hogy 16 év alatt lehetett volna hasonló szükséges ddgokat építeni, mint pl. kenyérgyár, stb. ami korszerű is. Vagy a kultúrtermek elosztása, kihasználtsága sem ésszerű. Sok a kihaszhálatíari, így amikor a Főváros eloszt valami/t figyelembe kell vennie az egyes kerületek adottságait is. * Ez évben az idei lakáskeretből a IX. kér. többet'kapott, mint más hasonló kerület és ezért támadás érte a Fővárost. De itt sok az elhanyagolt városrész, amit;le kell majd bontani és ezért előbb uj lakást kell adni helyette. Ez egyben a telepítési problémákat is felveti. A Fővárosnak 4oo ezer uj lakást kell építeni és 116 ezert le kell bontani. Ez ma reális, de holnap irreállis lehet, lélekszám növekedés emberi normák növekedése, alapterület, fels£ei>elés, stb. kérdése. Tehát 4oo ezernél'jóval többet kell építeni. A modern ép tkezéshez nagy terület kell. Az kétségtelen fennáll, hogy a'foghíjas területek beepitése drágább, mint az uj lakótelepek építése. Az építkezés viszont felveti a munkaerő'kérd sét is. Több mint 2 ezer munkáshiány van az építkezéseken. A szakember is kevés. Bár magasabb fokú a gépesítés, mint korábban volt. A házak elkészítésének átfutási idejét 2 hónappal kell csökkenteni - bár a házgyárak, az előregyártott elemek ezt elősegítik, de ez még kevés. Nem;helye# az sem, hogy egyesek ragaszkodnak a kerülethez ahol laknak, ott születtek, ott nőttek fel, stb. Ezt az elosztásoknál nem lehet figyelembe venni. Van egy ilyen lOkálpatriOnizmus a kerületek részéről, ezt meg'kell magyarázni a lakóknak. Jelenleg 7o ezér lakásra lenne szükség. 7í3 lakos jut egy szobára statisztikailag, de a valóságban rosszabb. Több embernek vah szerzett joga és vannak akik 2-3 szobában laknak másodmagukkal, szemben nagycsaládokkal akik;kicsi t rületre kényszerülnek. 446 ezer szövetkezeti lakás épül. Egy kerületben Osak 6%-ig lehet a lakásigényt kielégíteni, # ami elenyészően kevés. Ezért az elosztást csak központilag lehet megoldani. A lakóházuk 8o% földszintes. Budapestnek'viszont van olyan belső kerülete, ahol a sűrűség jóval magasabb? mint egyes fővárosokban, /látott; terület sűrűsége/ o,2 nógyzetmeter terület /lakás/ jut egy főre, a IX. kerületben, ami egyenlő a O-val. Az emberi szemlélődés módjáról, ami minden munkában jelentkezik. Ami á tanácsi munkában jelentkezik és akadályozza a munkátt a protekcionizmus, az igazságtalan döntések. Az embereknek,a vérévé vált, hogy csak protekcióval akarnak mindent elintézni. En a magam részéről elküldöm azokat, akik rokoni Kapcsolataikon keresztül vezetik le a problémáikat, panaszaikat és;nem a reális alapból,' ami esetleg indokolttá teszi a segítséget. Általában elmondható, hogy az az ember, akinek normális lakása v .n-? és cserét akar, azon. nagyobb lármát csap, mint aki többed magúval pincében lakik.- 8 -4 4
