Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Tudománypolitikai Munkabizottság, 1986 (HU BFL XXXV.13.a/12)

1986

* ' ]

■ '

________ ESZMECSERE 89

EjjJjjj fogalmazva: elmulasztjuk feltenni a kérdést, mi az, amit mi valójában nem

•úSŰB tudunk produkálni más országokhoz képest, amelyek műszaki-tudományos 1

előrehaladását, szüntelenül megújuló eredményeit csak irigyelhetjük. j

Tőkeszegénységünk objektív körülmény, de nem olyan bénító nemzeti csa• pás, mint sokszor önigazolásul felhozzuk. Nekem ntan az a vagyon fáj, ami

nincs, hanem az, amit rosszul költünk el. Főleg azért, mert nem kis értékről van szó. Vannak országok, ahol a beruházásokkal jobban gazdálkodnak, és az izgat, arra keresem a választ, hogy nálunk mi hiányzik a nagyobb hatásfokú hasznosításhoz.

Magam is vallom, amit erről a kérdéskörről Vámos Tibor akadémikus az Iparunk 40 éve című jubileumi konferencián kifejtett- ..Azok az országok.

M'J'' amelyek át tudtak térni a legmodernebb technológiát hordozo területekre és 'r--ezeken új eredményeket tudtak létrehozni, minden más orszugcsoportot meg^“\ előztek a gazdaságfejlődésben. Számunkra különösen tanulságos és a jövőre

nezve figyelemre méltó, hogy az alacsonyabb munkaberekhez fűződő komparatív előny mítosza hogyan oszlik szét. Sőt, mennyire félrevezető és vissza- i zt. mert húzó ez, főleg egy olyan világban, amelyben a rosszul fizetett, alacsonyan

ki Lehet. kvalifikált, megbízhatatlanabb rabszolgamunkát a rugalmas automatizalás, a

;k néhánv technikai forradalom váltja ki!

amit A különböző struktúrák — tehát az ipar termelési szerkezete, az iparnak

ő minden ts az egyéb ága tatoknak, igy az infrastruktúrának, a szolgáltatásnak a viszopsi-k oko -ya es végül maganak az iparirányításnak a különböző befolyásoló struk: járná* tarái nálunk elég következetesen a konzerváló irányokba mutattak. Ez a

§f ó-fejles/.u hatáv. akkor val* különösen köményén érezhetővé, amikor a világban bekóffiragésKonvi vetke^it. hocv a hosszú időn keresztül alakuló technológiai változások robki*»/ •• . banásszei ilon part valósággá váltak Ezen keresztül átrendeztek az országok

| ,k ; Mib , < zoí lis.igi éröv,:., .anyukat, az egyes országok tár sad a.mi és politikai

i. he’u- - :«•> '-.! y.é.f , «rsa-iain*t t értékrendszereit.**

’j ; r t,,.,* ■■j- >. el* . mit a Valóság ez évi 4 számában Pungor Ernő aka-Jj ü \ t- >k . inon vic.ió mér teke igen erősen befolyásolja egy nr,, -i • ■ 'pessotéi azár.k gazdasági fejlődévé nélkülözhetni

« . j , •,.•>! .Mováv. • C yamat felgyorsulását Vrnkra a nehézséní<fSH i• --vrei.it* x ■ » Lgyeiméi, unclv ma Magyaron

| ,. .tJ, r,i. (».i in. * meggáto ják .. innovációt vág,.

:Í-fim'; u t.,. 41 í,ü h vaiocit .iiriuvác helye** látszulinnö'-A

l.yl t. ■, . i \ jUflowadónak nevezem ut a tei .elésíejles’tést

■3 4ekek szr. .fiálatib. „ versenyképtelen árukat hoz leire.)"

nK ijíp ,, v i* óban az ..-gal hogy miért keletkezik a valódi materiális értészai,uK . . . innováció ', miéri ~vn hoz megfelelő eredmeny: az erófesziíés, min vuau,n r >- -t-»ei él tekéből a befektet** es a munka A látszólag hasonló működésű ;

Sj eg <onti- st« •kturák nem mindig adnak azonos eredményeket, és arra gyanakszom,

Isosorbun hogy másként éljük meg. önmagunkban mindazt, amelynek csak külső jegyeit ,

ka magatudjuk hasonlóra formálni. Talán világosabban is megfogalmazható: nem ■

írszág ink lehet a!t és * személyi feltételeket a szokványos úton összevetni, mé"

n olykor lyebbre kell nyúlni a gondolkodásmód finom struktúráiban, a tudás szerkeemandázetében, a mozgatóerőkben és ezek bonyolult kölcsönhatásában (például nem

magyarámindig jár agyunk arra az egy rugóra, hogy „ha megfizetik”).

ám nem Vámds Tibor és Pungor Ernő kitűnően látják a tüneteket, amelyekből *

egeit, jó diagnózisokat lehet felállítani, de igazán akkor jutunk előrébb az össze-Széchehasonlításokban, ha a végére járunk annak, hogy — alá nem becsülhető feltartani a tételükön — a pénzükön kivül mijük volt még azoknak az országoknak, emem annak lyek a legmodernebb technológiákra áttérve megelőztek másokat?

^állapítás Sok mindenre és mindenkire (olykor egymásra is) szeretünk hivatkozni, jj

nagunkat ezeket felsorolni most nem érdemes, de talán akad néhány olyan ok is, amelyokainak lyel a szembesítést eddig szemérmesen elkerültük,

megoldá- A múltkoriban az építésügy egyik vezetője az építőipar számszerű eredméásképpen nyeit sorolta, de elfelejtette hozzátenni, hogy milyen áron és minőségben érj ■ líllBií

* Í J *

r nr::—___r~r~~ r . - ,