Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1986-06-26
l li tevékenység, olyan tudás és akarat kimunkáld- valósul meg. Az elmeletieskedo, moralizáló jel- mondhatja el valamiről, hogy tudja, ha a kívánt a feladatnak jelen kell lennie a cselekvés szintsa, amelynek hatására az emberben rejlő erők szavakat szülő gondolko as csa £ • cél megvalósításához megszerezte az ismerete- jén ahhoz, hogy az embereknek a tudatára a mozgásba jönnek és a lehetséges megvalósul. volna jó, mit kellene e erm, megva osi a 1, e két, a készségeket, ami által a cél elérhető, meggyőzés ereiével hatni lehessen és hoev enmivel a realitásokat nem ismeri, ezert a hogyan- A tudás ebb<?n az eseLbon kettös mozzai1atból nek eredményeképpen az emberek cselekednek ra mar nem is vállalkozik. áll; ismeretrendszerből és gyakorlati tettből. is. Az agitáció arra nem vállalkozhat, hogy a Harmadik feltétel A hogyan hiánya azonban másról is áiulkocselekvés indítékait létrehozza, hanem csak ardik, többek között arról, hogy az ilyen gondolra, hogy azt tudatosítsa. Ahhoz, hogy az ember cselekedjen és a cseleke- kodás bizonyos erkölcsi gyengeségeket is takar. Negyedik feltétel Ezért a felhívások, jelszavak helyett olyan dete pozitív eredményhez vezessen, nélkülözhe- Annak kijelentéséhez, hogy mit kell lenni, kimeggyőzés kell, amiben adatok, tények vezet■tetlen az adott valóság ismerete - mi milyen -, scbb erkölcsi felelősség párosul, mint ahhoz, Tudni mit kell tenni, tudni, hogy azt hogyan nek el az összefüggések mélyebb felismeréséig, ismerni kell a változást eredményező feladató- hogy hogyan kell csinálni. Ez érthető, hiszen kell tenni, látszólag elég ahhoz, hogy az ember Ehhez jól átgondolt érvekre van szükség, amikat - mit kell tenni -, de ez önmagában még ke- annak a kijelentése, hogy meg kell valósítani a meg js tegye azt. De csak látszólag, mert ahhoz, ben nemcsak arra a kérdésre van válasz, hogy vés. Azt is ismerni kell, hogy hogyan kell tenni munka szerinti bérezést, nem tartalmaz erkölcsi hogy az ember megtegyen valamit, nem elég jó c valami, hanem arra is, hogy amit. jónak iteazt, ami a kívánt cél eléréséhez vezet. Ennek is- i-i^ikót, de a hogyan kérdésére adandó válasz csak annak a tudása, hanem azt akarni is kell. lünk, az mennyire igaz. merete ugyanolyan fontos, mint az előző kettőé. mar jgen) mert annak már közvetlen gyakorlati Ahhoz viszont, hogy az ember akarjon valamit, 2. Ebből következik, hogy az agitációnak igen ^ Kimondva vagy kimondatlanul, de az ember vonzata van. Arról is szólni kell, hogy másként elengedhetetlenül szükséges, hogy higgyen is lényeges meghatározója az igazságtartalom. erre a kérdésre is állandóan válaszol. Mint az vetődik fel a felelősség kérdése is a kétfelé kér- abban. Ez szükséges ahhoz, hogy az ember cse- Nem véletlenül fogalmazódik meg, hogy az agi> előző kérdések esetében, itt sem mindegy, ho- désre adott válasz kapcsán. Ezéit nem véletlen, ^Ickedni merjen és akarjon. Nemcsak tudni kell tációban el kell kerülni a féligazságokat, a fer^ gyan. Az ember életét szinte végigkísérik a jóta- hogy az ember, a könnyebb ellenállást követve, ^JJvalamit, hanem hinni is kell annak sikerében. ditéseket, a megszépítést éppen úgy, minta dranácsok és az örök érvényű intelmek. Légy jó! hajlamos csak a mit kérdésre válaszolni és a ho- Hinni kell abban, hogy a szocializmus felépít- matizálást, az ijesztgetést. A nyílt, őszinte be-Légy becsületes! A tudás érték! Legfőbb érték gyan kérdését, ameddig csak lehet, megkerüli. hetö, hinni kell abban, hogy jó úton járunk és szed a bizalom kifejeződése, az őszinte közreműazember! A munka becsület dolga! Az ilyen in- Ha ma vizsgálat tárgyává tesszük gondolko- van erőnk a kitűzött célok megvalósításához. ködés kiváltásának feltétele. Ez azt is jelenti, telmeket szinte vég nélkül lehetne sorolni, dúsunkat, akkor egyértelműen kiderül, hogy Még a legnagyobb tudás mellett is előfordul- hogy az agitációnak nemcsak a pozitív dolgokat Ugyanígy vagyunk a tanácsokkal is, az emberi i^nne általában, döntően a mit kell tenni kér- bal részleges hiány, ami tévedéshez vezethet - kell közvetítenie, nemcsak a feladatokat kell isközösségek ebből is kifogyhatatlanok. Azt szók- désre van több válasz. Tudatunk viszonylag az emlőéi nek ezzel is tisztában kell lennie. Ha az mertetnie, hanem a tömegeket érintő minden ták mondani, hogy ahol valamilyen baj van, ott könnyen kezeli már az olyan tennivalókat, mint ember, félve a tévedéstől, nem tesz meg vala- kérdésről, intézkedésről, döntésről még akkor is tucatszámra születik a tanács: a „mit kellene a termékszerkezet-változtatás, az egyensúly, a rn'L cz azzal a veszéllyel jár, hogy az igazság nyíltan kell beszélnie, ha azok negatívan, kedtenni” kérdésére. De a tanácsok itt meg is áll- világpiachoz való igazodás, a gazdaságos terme- nem nyel megeiősítést. Az ilyen magatat tás le- vozötleniil érintik a tömegeket, nak, a hogyanra már nem terjednek ki. lés gtb Ezek az országos méretű tennivalók — bet kényelmes, de nem eltogadható. Ahhoz, A tömegeknek nem kell udvarolni, hízelegni, Ha ez csak az emberek mindennapi kapcsola- mivel naponta találkoznak velük az egyszerű bogy az ember valóban a legtöbbet tegye, a tu- a tömegeket felnőtt módon kell kezelni. Lenin tában jelenik meg, nem érdemel különösebb fi- emberek is - ismertek, de hogy a megvalósulás dás mellett szüksége van a hozzá kapcsolódó mondta annak idején, elemezve a burzsoázia gyeimet. Más a helyzet akkor, ha a „mit kell érdekében kiknek mit, mikor és hogyan kell hitre is. A tudáshoz kapcsolódó hit az ember ha- manipulációs módszerét, hogy a hízelgés, a hatenni” a társadalomról való gondolkodás tártál- konkrétan tenniük - már közel sem ennyire ké- ladást kiváltó cselekedetének elengedhetetlen zudozás, a szemfényvesztés, a divatos, népszerű mában kap kizárólagos helyet. A mit kell tenni zenfekvő. |f, 0'l«telc; .. . dolgok hangoztatása olyan módszer, amivel a kérdést viszonylag könnyű megfogalmazni, de A mindennapok emberének a fő gondja Az agitaciona.v te hát. ha eszköze akat lenni a burzsoázia ci akaija érni, hogy a munkások az embereknek ahhoz, hogy cselekedjenek, nem- valóságban az, hogy mit csináljon konkrétan, pái t \< ze.ó szeiepe éi venjesítéséne , ha szol- lemondjanak a forradalmi, a burzsoázia uralcsak azt kell tudniuk, hogy mi a feladat, hanem tanácsokra is ebben az összefüggésben van szűk- *'alni akarja a púit <s a tömege c apcso atáruu mát megdöntőm akaró harcról. Az agitációazt is, hogy azt hogyan lehet megoldani. Az ági- sége. Az igényt tehát a gyakorlat szülte, és en- ' las'|€-scl- a ’vt,r mt» * ( 1 me €Z0 ne a nak nem lebeszélni kell valamiről, hanem „rátációban a mit csináljunk és a hogyan csináljuk nek az igénynek a fényében tűnik ki társadalmi Lul.um küv» U m<mj< me . beszélni, el kell érni, hogy a társadalmi kérdésekre egyaránt válaszolni kell minden idő- valóságszemléletünk egyoldalúsága. Változtatni t npmc-sa wl Lnla mi 'ővele mcn>e - a on- taladásban napirenden levő tennivalókat az bon. rajta ma követelő szükségszerűség. A tudat fór- 1°Sak’ hanem iU is dönl6 sm'Cpot JatSZlk a ”h°- emberek mind ^dalosabban teljesítsék. m-ilásöhan a n hnovnnn^ gyan. Bármelyik kérdésre adandó válaszról 3. Az agitációnak reális szükségletekre, meg-Mi húzódik meg az olyan gondolkodás mögött. Uku "ySo«ct kell alkotnia * * van is szó, a válaszoknak meg kell felelniük az oldandó problémákra kell épülnie, ha ez nincs, ami csak a „mit kell tenni feladat megválaszo- 0 a “ alábbi követelményeknek. akkor az agitáció formálissá válik, megnyilváe fásáig jut el? Mindenekelőtt az, hogy benne a A végső következtetést az agitáció számára is 1. Ahhoz, hogy az agitáció hatékony legyen, nulása frázisnak tűnik. Ugyanakkor azt is hang. valóság ismerete csak az általánosság szintjén levonhatjuk egy egyszerű népi bölcsesség fel- nem elég a jól felkészült agitátor, hanem létez- súlyozni kell, hogy az agitációnak el kell kertilvan jelen, hiányzik belőle a dolgok és a jelensé- idézésével. Ez így szól: ahhoz, hogy az ember nje kell egv 0]yan feltételnek is, hogy a megöl- nie a pragmatizmust, ami akkor jelenik meg, ^ gek konkrét összefüggésének ismerete. Az ilyen cipőt készíthessen, meg kell tanulnia a cipész- dandó feladat érzékelhető mindazok számára, amikor az agitációt beszűkítik az éppen aktuális gondolkodás arról is árulkodik, hogy benne az mesterséget, jóllehet van lába. amire és keze, akikhez az agitáció szól. Az agitáció alapvetően intézkedések magyarázatára, hozott döntések elmélet és a gyakorlat egysége is csak gyéren amivel elkészítheti a cipőt. Az ember akkor csak az ösztönző szerepet képes betölteni, vagyis védelmezóse. Ilyenkor áll elő az a helyzet, hogy 22 23 v» m
