Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.13.a/4)

1982-04-15

> é Ezeknek a szervezeteknek nem volt lehetőségük arra, hogy ér­demi testületi állásfoglalásukat kialakítsák, és érdekképvi­seleti, érdekvédelmi jogköreiket gyakorolják. A parlamentek előkészítése, a KISZ-szervezetek jogosítvá­nyainak gyakorlási módja tükrözte az állami, gazdasági veze­tők és a KISZ-szervezetek kapcsolatát, a KISZ-szervezetek tekintélyét, befolyását a fiatalok között. Azokon a helyeken volt érdemi az előkészítés, az előzetes véleményalkotás, ahol egyébként is partner a KISZ-szervezet. Ez elsősorban a felső­fokú oktatási intézményeknél és a nagyüzemek esetében volt jellemző, ahol a KISZ véleményét megfelelő súllyal kezelték, t _ a jogosítványok érdemi gyakorlását biztosították. A szakszervezetek és a KISZ együttműködése terén az előző évekhez képest előrelépés történt. Jól elsősorban az intézmé­nyi, nagyüzemi szinten valósult meg, hallgatói, tanulói, üze­mi és műhely szinten még most sem funkcionál. Általános ta­pasztalat, hogy a parlamenti dokumentumokat a KISZ és a szak­­szervezet testületéi egymástól függetlenül véleményezték, és állásfoglalásaikat sem közösen alakították ki. Csak a nagyüze­mek esetében - Ganz-Mávag, Május 1.Ruhagyár és a FŐTAXI - ké­szült közös állásfoglalás. II. A PARLAMENTEK MEGRENDEZÉSE 1. Felsőfokú ok_tat_ási_intézmények_ Kerületünk felsőoktatási intézményeinek állami vezetői arra törekedtek, hogy biztosítsák a hallgatók minél nagyobb létszámú részvételét a parlamenteken. Ezek az intézmények - a Szinház és Filmművészeti Főiskola kivételével, ahol összevont parlamentet tartottak - többlépcsős rendszerben oldották meg a rendezést. Ezáltal elérték, hogy a hallgatók és a fiatal oktatók mintegy 90 %-a részt vett a parlamente­ken. |- 3 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom