Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1969-01-16
család problémáját oldotta inog/. P' mi Sokat vitatott kérdés pedagógus körökben a túlterhelés kérdése. Valóban sok a túl- 61 terhelt pedagógus, do a megterhelés nem oszlik meg egyenlő arányban. Van, aki azért dolgozik sokat, mert oktató-nevelő munkáját látja el szivvel-lélekkel, kísérlete-Ei zik, újat ad, mások túlsók mollókmunkát vállalnak, hogy jövedelmüket kiegészithes• t Sir sók, ismét másokat a háztartási munkájuk köt le. mi A szorosan vett tanítási munka és a tanítási órára való felkészülés teszi ki a mun>\ 61 kaidö nagyobb részét, általában 4-o-5o órát egy héten. /Ez sem egyenletes, van 4o alatti és 5o feletti is/. A tanítási órán kivifii tevékenység még tarkább képet mutat, él Van aki azon felül nem végez iBkolai /ill. ovodai/ munkát, viszont vannak olyanok » Éj is, akik hoti lo-15 óra többletet is fordítanak a nevelő munkára. Miből adódik ez a éj túlmunka? Szülőkkel való foglalkozás, családlátogatás, ifjúsági szervezet megmoz- É: dulásain való részvétel, gyermekvédelmi feladatok, vasárnapi kirándulás, különböző mi 1 kisérések, /pl, orvoshoz, úszásoktatásra, moziba, sportversenyre, stb,/, díjazott j< vagy ingyenes korrepetálás, reggeli vagy esti napközi ügyelet, könyvtár, szertár ' ^ ^ T( kezelés, rendezés, beszerzés, másnapi szemléltetésre felkészülés /különösen ott, ahol nincs előadóterem/, értekezletek /gyakran felesleges és hosszú értekezletek/, .. Z! stb. z< A felkészülésre fordított időnél nem vettük számításba a pedagógusok szakmai, poli-A tikai, általános művelődésre fordított időjét. Pedagógusoknál a színház, mozi látor gatás, olvasás /még a szépirodalom is/ bizonyos tekintetben az önképzést szolgálja. **' Nem közömbös, hogy mennyire kulturált az az omber, aki az ifjúságot neveli. Erre át-T lag lo óra jut egy-egy pedagógusnak hetenként. Több jutna, ha a kötelező óraszám kevesebb lenne. /Jelenleg kb. ?.o %-kal magasabb, mint a felszabadulás előtt./ £' A külföldi ut is bizonyos értelemben felkészülés a nevelő munkára. Az utóbbi három j évben a pedagógusok 59 %-a volt külföldön, /egyesek többször is/. *, m A nevelőknek kb. 15—2Ü %-a végez egyéb társadalmi munkát /ami nem függ közvetlenül össze az ifjúság nevelésével/, pl. iskolai pártszervezet, szakszervezet vezetőségi '■ • v tagja, kerületi szintű társadalmi szervekben való részvétel /SzB., PB, Tanács/. A tanítási órán kívüli elfoglaltság, a pedagógusok megterhelése nem egyenletes. A Sokkal több munkát végeznek az osztályfőnökök, az ifjúsági szervezet vezetői, az Iskolai gyermekvédelmi felelősök, a kerületi szinten mozgalmi vagy állami funkciót végző nevelők. t Az Iskolai munkán túl a jövedelemkiegészltós érdekében mellékállást is vállal nés. hány pedagógus. Az Oktatási Osztályon engedélyt mellékállásra ebben a tanévben 54- fő 6 kért, de az ilyen munkát végzők számát ennek kb. kétszeresére tehetjük /a pedagógu- A sok lo %-a/. - Nem szükséges engedély a magántanítványok vállalásához, becslés szeb rfnt a pedagógusok kb. lo-15 #~a végez ilyen munkát is. £ i t ' 1 1 4 MMs? 1 .y : ' • • i| IA ................................ .________________________________w""— L________________________________________ _ . ____________ _________ _ .... 1-I . .!>
