Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1968-12-26
j " X ” * :>- 4- - « i VITA /kivonatosan/’ Orosházi elvtársi A munkaerővel való gazdálkodás a következőkben olyan központi jbrobléma lesz, mely elöl egyetlen vállalat nem tud kitérni és ennek valamiféle átfogó tudományos igénnyel kell párosulnia. Nemcsak a vezetők, hanem a dolgozók is egyre többet foglalkoznak munkaügyi, létszám kérdésekkel, valamint bérgazdálkodással# Több olyan vállalat van, ahol ebből komoly problémák jelentkeztek /ÉBGV/. Ismert probléma: van egy ellentmondás és gyakori vita szakmunkások és egyéb munkások között. Olyan értelemben is kell foglakozni a pártszervezetekkel, hogy a helyes bérgazdálkodásra ösztönözzenek. Termelékenység vonatkozásában, figyelembevéve az országos és budapesti számokat, jelentős változás következett be. Budapesten az ipari termelés kb. 6 %-kal növekedett, ugyanakkor a létszám o,5 /&~kal csökkent. Az anyag megállapítja, hogy a vállalatoknál a létszám megtartására vannak törekvések, bár átmeneti létszámcsökkenés következett be. Ugyanakkor érdemes arra felfigyelni, hogy budapesti és kerületi szinten tapasztalható a nem szakmunkás kategóriák növekedése. Araögött, hogy majdnem minden vállalat ^ a létszám megtartását tervezte, nem tudta kellően felmérni, hogy az eddig gyártott termékekre a jövőben feltétlenül szükség lesz-e. A Etsz-ek is igy terveztek, de már az I.félév sorén is voltak problémák a termékeik elhelyezését illetően. Nagyon sok vállalatnál van egy rosszul értelmezett szociális gondoskodás. Nem küldik el a feledege3 munkaerőket olyan gondolattal, hogy később ha szükség lesz rá esetleg nem kapnak, viszont Budapesten munkáérőhiapy van, igy a felszabaduló munkaerők elhelyezése nem gond. Bérgazdálkodással kapcsolatban nagyon sok kritikai megjegyzés hangzik el az átlagbér és bérszinvonal alakulásával kapcsolatban. Legnagyobb gond a segédmunkásoknál van. Bérgazdálkodás vonalán egy-két vállalat van csak, ahol elég jelentős bérkorrekciókat hajtottak végre, holott ez a feladat igen jelentős. Érdemes lenne arra is felfigyelni, mennyire vannak érdekeltté téve a művezetők a helyes bér és létszámgazdálkodás irányában vállalaton belül. Ezen a téren a felelősségvállalás meglehetősen gyenge. A felső vezetés szilárd, sznkszerü, következetes, de középszinten ez nem eléggé érvényesül. Az anyag hasznosításával kapcsolatban javaslom - mivel e félévben több hasonló részkérdés szerepel napirenden, felhasználva a következő PB ülés tapasztalatait is - adjunk tájékoztatást a pártszervezetek titkárainak és hatékonyan segítsük a pártellenőrző tevékenységet. Vértes elvtárs: Munkaerőhelyzetet nem lehet az uj gazdasági mechanizmustól különválasztani. Az uj mechanizmus birálatai között sok olyan megjegyzés is elhangzott, hogy ez vájjon a kapitalista tendenciákat fogja segiteni? Ma már meg lehet állapítani nem azt, hanem a szocialista alapokat erősiti. Ezen eredmények elérését üdvözölni kell, mert nem a termelői áraknnövekedeséből, hanem a termelési költségek csökkentésével értük el. Amennyiben nyersanyag csökkentésével értük el, az is jó, mert annak jelentős hányada import. A vállalatok a tervezett költségek alatt maradta*, - kivéve az építőipart. Nem szabad a vállalatokat elmarasztalni, hanem hagyni^kell, hogy jól folytassák a munkát. /A könnyűipar a 36 napnál tart az első félévben, de ha ebből lejön a A- %-os béremelkedés, az már 21 nap csökkenést jelent«/ Létszám kérdésnél egyértelmű, hogy kevés a létszám, melyet összekapcsolnak az átlagbérekkel. Ez nem helyes következtetés. Jelenleg több munkahely van, mint amennyi munkás van Budapesten. Ide tartozik az, hogy igen nagy a /■ ____________________________________________________________•/ ________________________________
