Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1968-08-15
I I Brezniczky elvtára: A kerületi Tanács ezen vállalatoknál nem közvetlen felügyeleti szerve, de igen intenziven foglalkozik velük és a kereskedelem-politikával kapcsolatos párthatározat végrehajtásával való törődést Í3 a Tanácsra biztuk. Zöldségfélék árának alakulása a KSH jelentésében cikkcsoportokéit szerepel és ennek megfelelően a lo-2o %-os árcsökkenés reális. Ez vonatkozik még a burgonyára is. Vagyis, összességében igen, de ha részleteiben vizsgáljuk, pl: most jóval több rózsaburgohya kerül forgalomba, akkor növekedés tapasztalható. A zöldség áraknál 15 %-os növekedés tapasztalható, éppen,a szárazság miatt. Ezzel szemben, a gyümölcsnél és szőlőnél jelentősacsökkenós következett be. A zöldség és gyümölcsellátás jelentős mértékben a SZÖVOSZ által van biztosítva, de közreműködnek egyéb szervek is és jelentős szerepet játszik a szabad felhozatal is. Mindez nagyban elősegíti azt, hogy Budapesten ellátási színvonalat lehessen biztosítani a lehetőségekhez mérten. 1 M A hálózatfejlesztéssel kapcsolatos kérdés túlnő a kerület szintjén. Itt lehetnek ellentétek, problémák, melyek megoldásra várnak. Tény, hogy korábban egyéb forrásokból is biztositottak bizonyos összegeket a fehér foltok, ellátatlan területek problémáinak megoldására. Sőt, ez évben is 53 olyan üzletház építését tervezték, ahol csak a berendezést kellett a vállalatoknak biztosítani. Az amortizációból, a fejlesztési alapból eredő összeg alacsonyabb, mint az elmúlt évek átlaga és ebből a jelenlegi fejlesztést nem lehet biztosítani. A vállalatoknál a készletezési aránytalanság - mely magasabb, mint amennyire a banktól pénzt, hitelt kaptak - tovább rontja a vállalat készletezési helyzetét. Ezt folyamatosan napirenden kell tartani. A szanálásra kerülő területeken nincs építési engedély és a vállalatok előtt sem ismert, hogy az egyes épületek konkrétan mikor lesznek le^ bontva, mert különben ők is nagyobb gondot fordítanának az ott lévő üzletek karbantartására. Üzlethálózat kiépítése terén nagyobbarányu fejlesztést inkább csak az uj építkezések területén lehet várni. A vállalatok nyereség növekedésénél két tényezőre hívnám fel a figyelmet. Egyik, a kereskedelem munkaerő helyzete miatt jelentkező nyereségnövekedés, - az itteni megtakarítás jelentkezik, mint jutalék, vagyis kisebb létszámmal nagyobb forgalmat bonyolítanak le. Másik, a fel nem használt bérekből való megtakarítás. Továbbá, az áruforgalom struktúrájában való eltolódás, mert uj haszonkulcsok lettek megállapítva és ezek kedvező haszonkulcsot tesznek lehetővé. Költségszint nevekedés tendenciájában egy-egy cikknél alapvetően a költségszint növekedését látom. Kulturáltabb kereskedelmet biztosítani össz.vállalati szinten - de a kereskedelem vonalén is - lehetséges, de ez költségszint növekedést jelenthet. Ami az ellátási szintre vonatkozik: 1968-évre lényegesen nagyobb készleteket biztositottak, mint amennyit a bankhitel lehetővé tesz akár ez évben, akár a következőkben. Ezért ezt ennek megfelelően most kell csökkenteni* illetve le kell épiteni. Tény az, van áru, de választék és minőségi problémák is jelentkeznek. A választék csökkent az elmúlt félévben, - ez a megállapítás nem egészen jó az anyagban, de igaz az, hogy átírások, kiszállítás, stb. miatt az I.félévben nagyobb problémák voltak, mint egyébként, de ma már ezk rendben vannak. M . / _____________________________________________ __ _____^ • •** “ 5 - $ __________________________________________________________________________________________A ______________I
