Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1968-03-28
------ " — ~ »-“ •* I-6-Az első elszámolások a dolgozók érdekvédelme szempontjából rendbenlevőnek mondható, a Műién lvtsz-nél neglehetős szóródást mutatnak a különböző területeken tervezett béralakuláshoz képest. c./ Fizetett szabadság alakulása A fizetett szabadság mértékét a nunkarövidités nem érinti, mégis sok félreértést kell e területen tisztázni. A szabadszonbatok rendszerét úgy értelmezték, hogy - nunkaszünotnek tekintve az érintett dolgozó szempontjából - a szabadszonbattal többletszabadság jár, A törvényes eljárás az, hogy kéthetenkénti szabadszonbatos rendszerben úgy kell kiadni a szabadságot, hogy abban 12 nap esetén 1 szabadszombat, 2-4- nap <■ szabadság esetén pedig 2 szabadszonbat legyen. Ha a dolgozók kisebb részletekben veszik ki a járó szabadságot, úgy a helyes eljárás, hogy már a 7« nap‘kivételénél 1 szabadszombatot számítson be a vállalat, a 19, nap igényobvctele után pedig 2 /~'N ' szabadszombatot. » d./ Munkaerőgazdálkodással kapcsolatos tapasztalatok Kerületünk ipari üzemeiben általában munkaerőhiány jelentkezik. A korábbi munkaerő problémát csak tovább növeli az uj Munka Törvénykönyv jogszabályai alapján biztosított szabadabb és szankció mentesebb munkahelyváltoztatás lehetősége. A munkaerőhiány általában szak- és különösen nehéz segédmunkák területén jelentkeznek, mely összefügg egyrészt az üzemegészségügy i helyzettel, másrészt az önálöbb vállalati bérgazdálkodással, miután lehetőség van magasabb bérek biztosítására. Fentieket figyelembe véve a létszámgazdálkodás és munkaidőcsökkentés összefüggése indokolja, hogy a vállalatok intenzivebben foglalkozzanak a műszaki fejlesztés mellett a ^ meglévő belső munkaerőtartalékok feltárásával, munka- és ügy— vitelszervozési kérdésekkel, A vizsgált területeken, de általában is az a tapasztalat, hogy a termelékenység növelése lehetőségét alapvetően a normázott munkahelyeken kívánják biztosítani. Emelett nem kielégítő a nem normázott munkaterületeken dolgozók munkahat1— konyságának vizsgálata, az e téren lévő tartalékok feltárása» A negállapitás vonatkozik úgy a fizikai időbéres, mint az alkalmazotti havidíjas dolgozókra egyaránt. Az alkalmazotti munkakörökben sok átfedés tapasztalható a tevékenységeknél, mely párhuzamos munkák felesleges munkaerőket köt le. Másik ilyen kérdés a csökkentett munkaképességű dolgozók foglalkoztatásának jelenlegi helyzete. Tapasztalataink ' szerint számos dolgozót foglalkoztatnak ilyen munkakörben, őrhely számára - egészségi állapotát figyelembe véve - tulz tt terhelést jelent, mig más dolgozók töltik be az előbbieknek megfelelő munkaköröket* Ebből az a következtetés vonható le, hogy megfelelő szervezéssel a nyilvránt.':irtott csökkentett munkaképességű dolgozók számát csökkenteni lehet, mivel az ilyen dolgozó a számára megfelelő munkakörben teljes értékű munkát tud végezni0 ________________________ ______________________________________________________ ____________________________ ___________________— ■—-----------------------------------------X
