Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1966-03-03
--------------------------------------------------- -------------------------------------------------------------------— ----i— J í» i $- 17 -Az a tapasztalatom, hogy az ellenforradalom utáni években, amikor az ifjúság fejében tisztázódtak a dolgok, ebben a tisztázásban a pedagógusoknak igen nagy szerepük volt és van, valamint a KISZ-nek is. Nagyon nagy'fejlődésről lehet beszélni attól az időtől kezdve fiatalságunknál. A Katóm elvtárs azt mondta, hogy van-e fejlődés a természettudományos oktatásnál. Itt a dolog kétoldalú: a természettudományos oktatásban inkább visszafejlődés van. Ha a szakközépiskolákat nézzük, én annak vagyok az igazgatója, ott még siralmasabb a helyzet. Kevés'az óraszám ennél az oktatásnál, nem áll kellő idő rendelkezésre. Ezt elősegítik a természettudományos szakkörök. A másik az, hogy a fiatalok hogyan•érdeklődnek a biológia iránt. Az a megállapításunk, hogy a természettudományos érdeklődés mind magasabb!okú. Vaunak olyan tanulóink, akik már most többet tudnak a biológiai tudományból, mint maga a tanár. Meg kell említenem problémaként azt, hogy a tájékoztatás nem megfelelő a pedagógusok felé. A távoli perspektívával kapcsolatosan sem megnyugtató a kép. A pei'spekb ivóról nemcsak a pedagógusokat, hanem a szülőket is tájékoztatni kellene. Itt engedjék meg, hogy javaslattal éljek, hogy ne hozzuk létre az uj iskolatípust, amíg ennek nincs meg a tanterve, tankönyvei. Mi képezünk olyan szakmában, amelynek a tantervét mi állítjuk össze, még azt sem tudjuk, hogy a negyedik osztályban mit fognak tanulni a hallgatók. A reformmal kapcsolatban véleményem szerint ez a reform jó, csak az a fontos, hogy mindenki magáévá tegye, ne azt várja; hogy a másik mit tesz, ő maga igyekszik annak megvalósításóra. Polonkainé elvtársnö: A munkásszülők gyermekeivel való foglalkozás kérdése, annak ellené-• re, hogy a kongresszus is és a felső pártszervek is többször állást* foglaltak és kiemelt feladatként kezeltek, ez később állami fokon elmosódott és nem volt szabad használni azt a kifejezést, hogy munkásszülők gyermekeivel való kiemelt foglalkozás, mert ez sérti a nemzeti egységet; ezért úgy szerepeltek, hogy hátrányos helyzetben lévő gyermekek. A kategorizálás eltörlése a pedagógusok körében is nagy örömet váltott'ki. Ezt nagyon őszintén kell elmondani, mert mi is hibásak vagyunk. Ezzel a kérdéssel nekünk az állami vezetés vonalán is sokkal differenciáltabban kell foglalkozni és elő kell segítenünk, hogy a tehetséges munkásgyermek továbbtanulhasson és a feltételeit meg kell teremteni, hogy a tehetségük már az általános iskolában kibontakozhasson ezt nekünk kell biztosítani. A II. kerületi anyag ugyanezzel a témával foglalkozik. Nálunk a mi kezelésünkben lévő középiskoláknál a gyermekek 15 %-a tanult "tovább felső fokú'intézményekben, az országos átlag 14 %, A IX, kerületben 40 % van. Nem tudja, hogy olyan sok munkásgyermek van a II. kerületben, hogy ilyen aránytalanság indokolt legyen. Azt is vizsgálni kellene menetközben, hogy az arányok mit mutatnak és ennek a tartalmi konzekvenciáját levonni. A II. kerület anyagában egy szó sincs a munkásszülők gyermekeiről^ ezt a 40 %-ot annak veszik, hogy olyan jól tanulnak a II. kerületi'középiskolások. Azért ez valamit mutat, részben amit Horváth et. mondott, hogy keressük meg a módját a segibésnek, de elsősorban fontos az egyéni foglalkozás és erre kell a pedagógusóknak a figyelmét ráirányítani, ! /tíl ______________ t
