Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1966-03-03
~ ' [ > fi- 11 -dó sokben.. Javasolja, hogy ezt a kérdést is részleteiben vizsgálják és elemezzék. Baló elvtárs: A vallási ideológia ellen hogy harcolunk? Nyiltan meg kell mondani, hogy igen nagymértékben valósul meg a kettős nevelés: a vallásos és az iskolákban a tudományos nevelés. Ha vasárnaponként megnézzük a templomokat, megállapíthatjuk, hogy rengeteg gyermek jár oda. A Villányi úti templomba százszámra vezetik a gyermekeket a szülők. Ezért veti fel, hogy a KISZ mit tesz a vallásos behatás ellen? Megnézte a kei*. KISZ Szervezet 1966 évi programját abból a a zem- X)ontból, hogy milyen formában harcol a KISZ a vallásos ideológia ellen. A programban ilyen jellegű tevékenysége a KISZ-nek nem található. A KISZ nek és a pedagógusoknak is nagyobb erőfeszítéseket kellene tenni, hogy a vallási behatás alól mentesítsék a gyérk ^ inekeket. Találkozott olyan pedagógussal, aki vasárnap elvitte a gyermekeket kirándulni, stb. Ilyen módszereket fel lehet használni. Erős a vallásos behatás, a gyermekeket a szülök kifejezetten vallásos világnézetre nevelik. Itt kell erőfeszítéseket tenni a KISZ- nek, hogy a fiatalság más irányba terelődjön. Az anyagot igen jónak, elemzőnek találja, javasolj*, hogy a két VB fogadja el. Ka t o na eIvt árs: Már az észrevételekből is leszűrhető, hogy a két VB nagy fontosságot tulajdonit a kerületi közoktatás kérdésének. Minden feladat végrehajtásánál az egyik legfontosabb szempont, honjy a célt, amit el akarunk érni azt egyértelműen értelmezzük, másreszt az elképzelt cél végrehajtása is egyértelmű legyen. Ilyen vonatkozásban kerületi és budapesti tapasztalat is - amit szeretnék megjegyezni - valahogy olyan jelenségek tapasztalhatók, hogy nincs egységes értelmezés a. célokat illetően és ebből következik, hogy a végrehajtásban sincs. Úgy látja az előterjesztésből is, hogy a kerületi oktatás ügyet irányitó szerveknél nincs megfelelően egyértelmű értelmezés a célokat és a célok megvalósítását illetően. i Az oktatási törvény két alapvető elgondolásból jött létre: az egyik | az, hogy az uj oktatási rendszert hozzá kell igazítanunk az egész világon végbemenő nagy természettudományos, technikai forradalomhoz, ami napjainkban végbemegy, a másik, hogy oktatási rendszerünket igazítsuk hozzá a társadalmunkban bekövetkezett társadalmi változásokhoz. A VIII. kongresszus kimondta, hogy leraktuk a szocializmus építésének alapjait. Ez társadalmi változást jelent, ennek bizonyos vonatkozásait az oktatási rendszer alakulásánál is tükröződnek. Az oktatási törvény három alapcélt határozott meg és ezt a három alapvető célt, csak egységesen lehet kezelni, mert egyébként nagy melléfogások lesznek a gyakorlati végrehajtásnál. Az egyik: közel vinni az élethez az egész oktatást, a másik: emelni a korszerű természettudományos oktatás színvonalát, növelni a szakmai műveltséget. Szocialista szellemben, a szocializmushoz hü polgárokat kell nevelni az iskolákban. /& L-- ....... __________________
