Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1966-03-03
i ti- 12 -Sokaknál felmer ült, amikor négy éven boliil másodszor is foglalkozik őzzel a kérdéssel a legfőbb államhatalmi és pártszerv, hogy n ért volt erre szükség? Minden, nagy feladat megindításánál, amikor hosszú évekre tervezünk - és az oktatási re adsz őrünké t nem egykét évre, hanem hosszú évtizedekre kell megalapozni - hogy alapjaiban az ne változzon, nem lehet oktatási rendszert -4-5 évenként változtatni, teljesen hivatalos pedagógus szempontból sem. Az eltelt 4 óv szükséges, hogy az oktatási törvény végrehajtásának kezdeti tapasztalatai ismeretében korrigáljuk amit korrigálni szükséges, hogy utána hosszú évtizedekig ne nyúljunk hozzá,..Amikor elkezdődött a vizsgálat sokan azt mondták, hogy kátyúba került az oktatási reform, itt is zsákutcába jutottunk. Nem igy van. A kezdeti tapasztalatok is megmutatják, hogy a három célkitűzés továbbra is érvényben marad. Nincs változás. Miben van változás mégis? Változás van az elvi és adminisztratív feladatok végrehajtásának i módozatában, mert ott elcsúszások tapasztalhatók. Ez részben abból abdik, hogy már magát az oktatási töfvényt sem egyformán értelmeztük. Ebben benne vannak az állami és a pártszervek is. Másrészt van olyan is, hogy minden ilyen uj feladat megjelenésénél lehet az gazdasági, politikai, vagy kulturális, mindig van valami kis vehemens nekirugaszkodás, igy vagy úgy túllövünk a célon. Minden uj feladatnál, a kezdeti időszak után igazításra van szükség. Erről van most szó, Es amikor most mi a kerület oktatási kérdését beszéljük meg, akkor nagyon egyértelműen kell néhány kérdésben állástfoglalni és egyértelműen értelmezni a lehetőségeket. Az alapvető célkitűzés nem változott. Néhány szempontból azonban változtatást kell eszközölni, mert hibás elképzelések és elcsúszások vannak. Az egyik ilyen kérdés a gyakorlati foglalkozás és szakmai előképzést, a politechnikai képzés. Nyíltan kell beszélni ar~ rólj hogy össze vannak Zavarva a politechnikai képzés, a gyakorlati foglalkozás, a szakmái előképzés. A konkrét szakmai képzés az, hogy valakit esztergályosnak nevelnek, ez nem politechnikai képzés, ez egész más dolog, a szakmai gyakorlat sem nevezhető polipolitechnikai képzésnek. ÍSz téves, A politechnikai képzés alap problémája, hogy korszerűen tudunk-e korszerű természettudományos ismereteket adni a gyerekeknek. Ha ezt nem tudjuk megadni az egész nem ér semmit. Hogy állunk ezen a területen? Es itt van a tévedés, Nem egy szakmára kell a gyermekeket megtanítani, hanem meg.kell tanítani okot az alapvető természettudományos ismeretekre. Nálunk az elmúlt években az alakult ki, hogy rámentek politechnikai képzés keretében 'ás barkácsoló műhelyek létesítésére. Ez a szemlélet végül nagyon súlyos hibához vezetett volna, épp a•korszerűséget dobtuk volna ki. Ezért a mi pedagógiai munkánknál igazításra van szükség. Jelentősen előre mentünk mi a természettudományos ismeretek oktatásában? Nem nagyon lelkesítő ami kialakult a VIII. kerületben és máshol is. Milyen irányzat érvényesül, milyen szakkörök jöttek létre? Humán tagozatok. Mi történik, amikor egyetemi felvétel van? milyen.,,tárgyból nem felelnek meg a gyermekek; a természottudoiruxnyokból. Van nagy érdeklődés a fiatalok körében a természettudományok iránt® Nincs. Már pedig akkor baj van a természettudományos oktatásban. Ha megnézzük* hogy hol van baj, mit utálnak meg sokszor, többségük épp a természettudományos tantárgyakat és ebből nekünk konzekvenciákat kell levonni. r—■------■—----------------■--------------------------;------------------------- 1 -------------------------------:— -----------------------------------------------------------1—
