Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1965-02-04
é wp *- 12 -Minkét gyárnál - a tervhez és a bázishoz viszonyitva - nagyon konoly a lemaradás. Azért jó figyelembe venni, mert éppen a soron lévő norraarendezesnél ügyelni kell arra, hogy ne mechanikusan hajtsuk végre a normarendezést, hanem megfelelő gazdasági eredményeket akarunk ezzel elérni. Lehet, egyes helyeken a normákat változatlanul kell hagyni aszal, hogy kiküszöböljük a selejtet, a munkásokat rászorítjuk a technológiai előírások betartására, - ne hagyjanak ki műveleteket, mert ezzel jelentősen tudjuk csökkenteni a selejtet. Mindez igen gondos, körültekintő munkát igényel a vezetés részéről. Elhangzott olyan észrevétel, hogy fentről ne mechanikusan hajtsák végre a norma szigorítást; én ilyent nem tapasztaltam. A KGM tervében úgy szerepel, hogy a vállalatok kötelesek javaslatokat tenni, - saját területükön hol, milyen mérvű normarendezést kívánnak végrehajtani. Ebből is látszik, hogy nem felülről lefelé a vállalatokra, hanem alulról jövő jávaslat elbírálása, jóváhagyása után lehet elkezdeni a normarendezést. i Nem tudom elfogadni J0chlik elvtárs azon észrevételét, hogy bármennyire karban tartottuk volna’a normákat, akkor is sor került volna rá. Nem lehet ezt igy felvetni. Népgazdasági szinten nézve ai a megállapítás, hogy nem végeztük folyamatosan a norma karbantartást, - még a Ganz- M^vagnál is 1963-ban van egy komoly törés, mely valószihü az ottani vezetésben történt akkori változásokra vezethető vissza. A KB határozata kohkrót tényeken, adatokon alapszik és igy született meg ezen határozat. A hangsúlyt - továbbiakban - az előttünk álló feladatok végrehajtására helyezném, mert ez a döntő a következő hónapokban, mely vállalatonként különböző mértékű lesz. Van egy más körülmény is, melyre fel kell figyelni; a norma karbantartás ne csak a szigorúan normában dolgozó munkásokra vonatkozzon, hanem a normát a "nem normában dolgozóknál" is emeljük meg, vagyis a követelményeket egyaránt növeljük minden területen, a helyi szükségleteknek megfelelően. Ez vonatkozik az alkalmazottakra is. Ha azt látják a munkások, hogy - az eddigiek során általában az volt, hogy a norma szigorítás, norma rendgzés a normában dolgozókat érintette-; a más területen dolgozókra nem volt hatással és igy jogosan vetették fel, hogy cs^k őket szorítják, de mi van a többiekkel - a követelmény minden szinten és minden területen azonos, ez megértéssel találkozik. Ez a vezetés színvonalának kérdésével függ össze úgy, hogy a vállalatoknál jelentkező veszteség-idők felszámolása, vagy a folyamatos termelés feltéreleinek biztosításában javulás következzen be. Kár sokszor úgy fogalmaztam, hogy ma a gazdaságvezetés egyik fokmérője - az adott üzemben - a termelés folyamatos vitelének előfeltételeit hogyan tudja biztosítani, javítani. Ne általánosságban beszéljünk róla, hanem ennek megvannak a konkrét tényezői, - egyik ilyen, az adott üzemben a vezetők hogyan tudják a munka folyamatosságát biztosítani. Ez mérhető kritérium, ezt sok tényezővel lehet mérni. . / . / ' f _ t I
