Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1965-02-04
„ j ■; > ti- 11 -VITA Csamangó elvtárs: a vizsgálat és a tájékoztató alapján úgy látom jó irányban fejlődik a decemberi határosat végrehajtása. Általában mindenütt látják a megoldás módját és szükségességét, és megvan az alapja annak, hogy év végén - ha a beszámolásra kerül sor - tartalmasén tudjanak beszámolni. Arra kellene azonban irányt venni, ne várjuk meg az év végi beszámolók ilyen, vagy olyan kihatását - és fent ne statisztikai adatok alapján állapítsanak meg feszítéseket - mert ez üzemenként másként mutatkozik meg. Van ahol ilyen, van ahol más formában kell a problémákat megoldani. Több helyen érződik ugyanis, hogy általános normarendezés lesz és ez kihat a politikai hangulatra is. Jó lenne ezt a következőkben folyamatossá tenni, az adott terület adottságainak megfelelően. Örvendetes, hogy öntödei vonalon lényeges javulás van, a "hagyományos selejt" kezd lényegesen csökkenni. Azt hiszem a decemberi határozat k —s, végrehajtása terén; a minőség javitása kerül jobban előtérbe és akkor, amikor most normákat is rendezeziink, erre is nagyon kell vigyázni, sőt még jobban, mint eddig - különösen export vonalon - nehogy ne tudjunk lépést tartani a nemzetközi fejlődéssel, követelményekkel. Ha esen körülményeket figyelerabevéve tudjuk e munkát tovább folytatni, akkor a decemberi határozat végrehajtása nyomán, a termelés és ezzel kapcsolatos tényezők jó irányban fognak fejlődni. Kovács elvtárs; helyes volt a kerületi PB azon elhatározása, hogy a kerület két jelentős ' gépipari üzemében megvizsgálta a norma karbantartással kapcsolatos helyzetet és tevékenységet. A jelentés elolvasása után zavarólag hatott néhány megállapitás és az elvtársak részéről elhangzott kérdések is ezt mutatták. A jelentés a bázishoz viszonyít, - melyhez viszonyítva, van fejlődés, melyet népgazdasági szinten is meg lehet állapítani. De igy felvetődik az a kérdés, hogy ilyen alapon miért vált szükségessé a KB azon határozata, hogy a normákat minden területen felül kell vizsgálni és ahol szükséges, siigoritani kell. Ennek tulajdonképpeni oka, hogy a tervhez képest nem hajtottunk végre mindent úgy, mint szerettük volna, vagy ahogyan előirányoztuk és ez vonatkozik a normakarbantartás kérdéseire is. Ha megnézzük, hogy a termelékenység hogyan alakul, akkor aá látszik, hogy a tervhez képest nem teljesítettük az előirányzatokat. Én most termelékenységről és nem mutatókról beszélek. Mikor termelékenységről ; beszélünk érdemes és szükséges azt vizsgálni, mi is a tényleges tartalom. Az elvtársak is elmondták, hogy a valóságos termelékenység kisebb, mint az egy fő, egy napra jutó termelési értéke. Elég jelentős volt a túlóra is. Ezt azért vetem fel, mert korábban azt mondtuk, hogy a termelékenységnél az 1/3 - 2/3 arányt kell figyelembe vennu és ez igy ment le a köztudatba. De mi a valóságos helyzet e téren? Igaz, hogy az 1/3 - 2/3~os arány jól alakult, de pl. a Ganz-M^vag elég jelentős beruházásokat kapott az elmúlt évben és ennek is kellene jelentkeznie az eredményekben. Az ÉBGV-nél nem volt ilyen jelentős beruházás, itt más a helyzet. Vannak itt olyanproblómák is, hogy rendkívül magas a selejt mindkét üzemben. Ila a termelékenységet még tágabb értelemben vizsgáljuk van olyan tényező is, hogy pazarolják az élő- és holt munkát. Még hozzá tenném az értékeléshez azt, nem minfegy, hogy az egy főre eső termelési értéket milyen áron javitjuk és itt utalok a gazdaságosság másik fontos tényezőjére; a költségek és önköltségek alakulására. • /: , __________________________________________________________________________^---------------■—— ----------------------------------------------—-------------------------------------X—
