Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1962-05-30
■ . -4 - I Az elvtársak javaslata, hogy a középszintű gazdasági vezetők további megerősítéséhez szükséges, hogy a következőkben nagyobb számban vonjuk be őket a pártoktatásba és lehetőség szerint minél többet küldjünk el belőlük is pártiskolára. A határozati javaslatoknál szerepel, hogy mely üzemekben javasoljuk megvizsgálni a gazdasági vezetés színvonalát. Ehhez az elvtársak javasolták még a Jégért, és az Otthon Bútorgyár vezetési színvonalának megvizsgálását is. A 3.oldal közepén egy aláhúzott megállapítás van, ahol az évszám hiányos. Ez helyesen 1961-re vonatkozik. Kérdések: papsi elvtárs: 4.oldalon szerepel "Fennáll a veszélye annak, ha ez igy történik tovább, sor kerülhet egy újabb általános normarendezésre." Ehhez kérnék magyarázatot, mert én nem igy látom a saját tapasztalataink alapján. i 8.oldalon foglalkozik az anyag a középszintű vezetők munkájának hiányosságaival, szemléletbeli problémáival. Nem tudom kivenni az anyagból, hogy milyen szemléletbeli problémák vannak? Ezek inkább módszerbeli problémák lehetnek. Válasz: I Kurucz elvtárs: mire alapozzuk, hogy ha nem vigyázunk, sor kerülhet egy újabb általános normarendezésre? Kb. két hete összehívtuk az üzemeke normával foglalkozó gazdasági vezetőit és elbeszélgettünk velük. Az a véleményük, hogy nem tisztázott eléggé a normák folyamatos karbantartásának rendszere. Konkrétan: az érvényben lévő rendelkezések szerint a normák folyamatos karbantartása azt jelenti, hogy - nem beütemézés szerint,hanem - ha az egyes munkafolyamatoknál valamilyen változás történik, akár begyákoroltság, akár uj gépek beállításával, akár technológiai módosításokkal, stb. változik a dolgozók teljesítménye, ezt állandó figyelemmel kell kisérni és ha megváltoztatja az adott normát, azonnal le kell rendezni. Elejét kell venni annak, hogy ez a lazaság felgyűljék és egy negyedév múlva, vagy még később a munkások rovására; az órabérének, a teljesítményének levételével kelljen a normát rendezni. A Ganz-Mávagban egy év leforgása után mennek végig és akkor rendezik egyszerre az egész gyáregységre, de egy-egy kisebb üzemrészre is csak negyed-, vagy félévenként kerül a sor. így a lényeget, az állandó szemmel tartását nem tudják figyelemmel kísérni. Más üzemekben rendcsinálással oldják meg ezt. Véleményem szerint, nem ez a folyamatos norma karbantartás, hanem az, hogy a meglévő rendeletek tanulmányozásával folyamatosan biztosítani kellene a normák karbantartását. Másik, akadályokba ütközik lent a művezetőknél és gyakran a munkásoknál is. Miben mutatkozik ez meg? Ezt látjuk a középszintű gazdasági vezetők helytelen szemléleténél. Ha a normák folyamatos karbantartója megvan, akkor a munkásoktól független normaszervezési folyamatok problémája jobban a felszínre kerül. A norma teljesítésének alapja a folyamatos munkaellátottáág legyen, de ezt nem mindig tudják megfelelően biztosítani. Ennek következtében igyekeznek elnézni, ha a munkásoknál vannak kieső idők. Mivel tudja a munkás ezt biztosítani? Elszalad a teljesítménnyel, mert laza a normája. A kieső időt pótolja a több bérrel, amiért nem dolgozott meg és azért •1%, - .....
