Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.13.a/4)

1962-05-16

«í keresztmetszetének feloldására önerőből két uj szállítóberen­dezést helyeztek üzembe. A kerület építőipari vállalatainak gépesitési foka viszonylag alacsony, i^y azok kihasználási mutatója a vállalati munkaren­den belül jónak mondható, A népgazdasági beruházásokból ezek a vállalatok még a könnyűiparnál.is kisebb mértékben részesednek ennek tudható be, hogy gép- és üzeyi berendezés állományuk az elmúlt 5 évben a Gyárkéményépito Vállalatot kivéve - csak igen kis mértékben emelkedett. Véleményünk szerint az építőipariy" vállalatok kisgépesitését fokozottabban kellene elősegíteni. A kerület két gépipari üzemének - a Ganz-MÁVAG-nek és a GÁ Vas­­öntődének a helyzetét elemez,venmagállapithát^uk, hogy bár mind­két válXalat számos intézkedést hozott a gépek és üzeni beren­dezések .kihasználásának fokozására, valamin® az állócszközgaz­­dálkodás megjavítására, az eddig elért eredmények mértéke nem > kielégítő. ' ------—:-­A^~uj~gópek üzembeállítása 196o-hoz viszonyítva mindkét válla-^ latnál lényegesen meggyorsult, azonban azok kapacitásának a * kihassználsa már nincs a kívánatos mértékben biztosítva. Ezt bizonyltja többek kozott a gépek 'ertéknövcíkedési és a termelé­kenységi mutató közötti visz’ony. A Ganz-MÁVAG-ban a .termelé­kenység és a gépek értékének növekedési üteme azonos, a * GÁ Vasöntödében pedig a gépek értéke négegyszor olyan gyors li­teriben növekedett, mint a termelékenység, dohát „a. korszerű gé­peket ;nég a korábbi' kihasználási színvonalon seri tudták űzemel­tetni.'-Ez"' a körülménye fíCr.icsak a gépek erkölcsi és fizikai ko­­p-ása’ közötti ellentmondás megszüntetését gátolja, hanem aka­dályozza az uj gépek üzembeállításával párhuzamosan szükségessé váló technológia korszerűsítése gyakorlati alkalmazását is. I * A Ganz-MÁVAG .közel 4ooo db-os gépparkjából 1706 db-ot jelölt ki :-kapacitás kihasználás szempontjából folyamatos megfigyelés­re. A megfigyelt gépek üzemidő kihasználási adatait havonta vállalati szinten összesítik. Az összesített adatokat elemzve megállapítható, hogy 1962. március havában a megfigyelt gépek üzemóra mennyisége még mindig csak 1.39 műszaknak felei megyés QnneíT~az üzemidőnek Is~6'1 %-a 'az~első műszakra jut. Az l9$9* január 1-óta beszerzett gépe'k'lcözül a vállalat 479 db-ot fi­gyel meg folyamatosan, A március havi összesített adatok sze­rint ezen gépek együttes üzemideje átlag 1.52 műszak, tehát még kedvezőtlenebb az összgépi átlagnál, Kedvezőbb képet mutat ezen gépok II. és III. műszakban teljesített üzemideje, miután'ezen gépek össze-üzenidejónak csak 57 %-a jut az első műszakra. Tekin­tettől arra, hogy megfigyelés alá a közvetlen termelő gépekből is csak a nagyteljesítményű, fokozottan kihasználandó gépeket vonták, amely a géppark 45 % -át reprezentálja, az összes ~ géppark kihasználási mutatója az 1.5 műszaknál is alacsonyabb. A GÁ Vasöntöde és Gépgyárban még kedvezőtlenebb a kép, miután a megfigyelés alá vont 225'gép üzemideje 1962. márciusban nég az 1 műszakot'-sori érte el. A gépek üzemidejének "67 %-a jut az eiso műszakra. Az 1959* január 1-óta beszerzett gépek kihasz­nálása sem éri el az egy műszakot, sőt ezen 4o db gépnél az üzemórák 75»5 %-a jutott az első műszakra. * . ___' ./. > 4 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom