Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1962-05-16
* . tjt- 5 - é A kialakult kedvezőtlen kapacitáskihasználási helyzet e gylk alapvető okát abban látjukf ho :v a két vállalatnál nem halaid kielégít toütemben a felesiea:es^gének felszabadítása és kivonása a torja elésből^ Ezt két körülményre lehet visszavezetni. Az egyik a "vállalatoknál megmutatkozó ' helytelen szonlólot, a násik a távlati termelési feladatok bizonytalansága, A vállalatok dolgozói - és a középszintű vezetők - egy része idegenkedik a több műszakos munkarendre való átállástól. Az eddigi tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy a dolgozók egy része Inkább kilép, semmint második vagy esetleg harmadik műszakban kelljen dolgoznia. Ez a fluktuáció pedig mindaddig nem szüntethető meg, teljesen, anig más vállalatnál első műszakban el tudnak helyezkedni, A távlati termelési feladatok bizonytalansága egyrészt ; nem teszi lehetővé a szükséges • kapacitások portos meghatározását, másrészt a vállalati vezetóke-tL-a...géppark tartalékolására ösztön!. Az állóeszközökkel való gazdálkodással kapcsolatos ilyen vállalati szemlélet két szempontból sem helyes. Egyrészt azért nem, mert r"- azáltal, hogy a távlati felfutáshoz már most tartalékolják a gép- 1 parkot, de azt igényhiány miatt nem használják ki, akadályozzák, a fizikai'és erkölcsi kopás közötti ellentmondás megszüntetését é s ugyanakkor- különösen olyan nagy vállalatnál, mint a Ganz- MAVAG - a ki nem használt gépek.értékcsökkenése kedvezőtlenül befolyásolja a termelés gazdaságosságát. Ugyanakkor az a körülmény, hogy a dolgozókat tobbnüszakos munkára kötelezik, akkor, amikor az első műszakban is vannak az üzemekben álló gépek, nehezíti a dolgozók munkarendjének megváltoztatását, illetve 1. ellenállásuk leküzdését, A beállított gépek kihasználatlansága avezetés színvonalára is mutat. Nyilvánvalóan színvonalasabb vezetést és nagyobb szervozott só get igényel á tartaléknélküli, illetőleg a szüks«|ps tartalék melletti folyamatos és szervezett termelés, amely a technológia állandó korszerűsítését is sokkal, inkább megköveteli, mint az olyan gyártási folyamat, 'ahol a szorvésotlenségot a tartalék rn , gépek üzembeállításával lehet ellensúlyozni* A gépipari vállalatoknál is folyamatosan nogötrténik a használaton kivül álló gépok feltárása. Hiba azonban az, hogy oz a feltárás kizárólag csak a már tol jósén használhatatlanná vált és hosszú idő óta non használt gépekre korlátozódik,' non pedig a valóságosan felesleges állományra, Lényegésen nohésEssebb a föltárt gépek hasznedtása, illetve kiselejtezése. A vállalatok - az érvényben lévő rendeletek értelmében - felügyeleti szervüknek rendszeresen jelentik a hsználaton kivül t helyezett gépek és üzeni berendezések állományát, azonban az ezek hasznosítására vonatkozó intézkedések igen késedelmesen történnek meg. Több üzemben tapasztalható volt, hog a bejelentett használaton kivüli gépok huzamos idő óta a vállalatnál vannak epéikül, hogy hasznosításukra utasítás érkozott volna, A GÁ Vasöntödében azt is tapasztaltuk, hogy az iparigazgatóság 1961, decemberében r) * kUta.lt a vállalat által felajánlott gépet egy bajai tanácsi 5,-9,í,t,. ^ vállalatnak, mely gép elszállításáról mind a mai napig non gon^ doskodett, <X • * ' ;v; ' // qy’ I • I
