Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1962-05-02
$ , . .;: . bü ü ■ /■ h:; -v; ■ • Vu bü-' b'.yb bb.b ; ■■büy y ■ ;bbb: b:-,;b-vb: bb7bb\bb bbb :b:bbbb::. " b.b 7 'b" 1 ;.vbb' •' ;b b b: . ' bb ■ ■ b bb .b’. b'-b%> v ■ " é !’9>bhbÁbb á- 5 ~ lenni, dé. megtaláltad az utat, persze, mert a faluban senki sincs a vezetésben a régiek közül. Általánosít, jobban kellene vigyázni ezekre a dolgokra. A személyi kultusz elleni harc még az utóbbi időben is egyes újságírók tollából, - mint 1956 előtt is - összefonódott a párt lejáratásával. Nem biztos, hogy arról van szó, hogy a személyi kultuszt védik, van bennük aggódás, - meg kellene közelebbről nézni, hogyan vigyék a VII. Kongresszust, s az ott adott elemzéseket, ezekben a kérdésekben. Csamangó elvtárs: azt tapasztaljuk sok helyen, hogy az ‘előadások formájában a szövetségi politikával és a személyi kultusszá kapcsolatos kérdéseket helyesen viszik, de a gyak orlatban már nem igy van. Mindenki tudja azt^ hogy elsősorban előtérbe került a pártonkivüli dolgozók vezető állásba való megbízatása, - meg kell mondanom azonban, egyetlen tárgyalás nincs olyan, - ha felmerül pártonkivüli vezető állás helyezése, pl. főnöki beosztásba, hogy ne mondanák: jó volna megnézni, talán van jobb is. Jóformán százalékban kell meghatároznunk, milyen legyen az arany. Van olyan jelenség az u.n. '‘Kiváló Dolgozó" jelvény odaítélésénél, vagy az igazgatói alap szétosztásánál, - itt megszokottá vált már, hogy elsősorban a jellemzéséig háromnegyedrésze politikai magatartást tartalmaz, negyedrésze gazdasági tevékenységet. Ezzel csak azt akaratm.mondani, hogy a gyakorlatban nem egészen egységes az álláspont,* Hars elvtárs: a jelentés nagyon tartalmas, jó összefoglaló, tényleg a legfontosabb tanulságokat rögziti. A kor jellegének megértését tartaom egyik sarkalatos pontnak, amelyet nem tudunk még a párt politikájának, a tényleges helyzetnek meg* felelően megértetni. Gyakran találkozunk azzal, hogy a szocialista tábor erői és ^ a két rendszer erőviszonyát antidialektikus módon Ítélik meg. Elfogadják azt, hogy a szocialista rendszer erőfölényben van és növekszik ereje, - de pl. azt mondják mégis Kongóban megvertek,- Franciaországban a fasizmus erői növekedtek, stb., itt tulajdonkép|>*n antidialektikusan értelmezik azt, hogy a szocialista rendszer erőfölénye a gyakorlatban úgy nyilvánul meg, hogy mindig előremegyühk, minden téren, mindenütt, minden kérdésben szüntelenül a fejlődés állapotában vagyunk. Ez helyes, de ezen belül lehetségesek visszavonulások, érnek bennünket megtorpanások. Lehetetlenség a harc formáját úgy felfogni, - lám Csombéék Ítélkeznek Gizenga felett, - akkor h ol mutatkozik meg a szocialista rendszer erőfölénye? Ez mechanikus értelmezése a haladásnak, e zzel többször találkozunk, - ez is probléma. Nálunk a kommunizmus építésének programja pontnál főleg jobboldali nézetek merültek fel és sok probléma volt. Igaz, hogy elsősorban képzettebb marxista elvtársaknál van probléma, - milyen a párt vezető szerepe, - az osztályok közötti határok elmosódása, - össznépi állam kialakítása, - hogyan és miért marad meg a párt vezető szerepe, ez azt jelenti, hogy a párt vezető szerepének is gyengülnie kell és egy értelmiségi vezető csoport kezébe kerül a vezetés, aki minden szubjektivitástól mentes. •A.? I
