Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.13.a/4)

1961-05-31

ü ■*- 11 -Barek elvtárs: középiskoláinkban a nevelő munkához való elvi irányí­tás nem mindig megfelelő. Ebből olyan problémák adódnak, hogy bizo­nyos elvi kérdésekben is van bizonytalanság. Az iskolák vagy nem fog­tak hozzá megfelelően, vagy nem tudják, hogy mit kell tenni. Voltak olyan kerületek is, ahol a KISz-szervezet mellett létrehoz­ták a KISz-enkivüli fiatalok szervezetét is. Ez eleve helytelen do­log, megossza a fiatalokat és mi ilyent nem engedtünk a mi iskolá­inkban. Viszonyt a Népszabadság, mint követendő példát hozta ki az Eötvös Gimnáziumot, ahol ezt elsőként megcsinálták. A KISz közösségi élet megvalósításánál az a probléma, hogy a taná­rok sokszor utasítanak, nem az osztály magvára, a KISz-tagokra tá­maszkodva nevel. A pártonkivüli pedagógijsok pedig nem látják és sok esetben nem veszik tudomásul, hogy nem akármilyen kollektívát, hanem kommunista kollektívát kell kialakítani. Az a probléma, hogy sok nevelési kérdésben a pedagógusok vitatkoznak, gyakran bizonyta­lanok és nem látják tisztán, hogy milyen irányben folytassákezt a munkát, gyakorlatban hogy valósítsák meg. A kommunista pedagógusok ■ S " támogatják a KISz-munkát. A pártonkivüli pedagógusok is végeznek bizonyos KISz támogató munkát akkor, amikor ad-hoch feladatokról van szó, végeznek bizonyos részfeladatokat. Sokkal nagyobb problé­mánk van, amikor egész évi munka vállalását kellene valakinak macá­ra vennie a KISz-alapszervezet támogatását illetően. Nincs aki vál­lalja, vállalja a párttag pedagógus, aki egyébként is túl van ter­helve. Ez nem jelentkezik bennük kötelességszerüen, Azt már elvi­leg elfogadták, hogy a KISz.csoportra támaszkodjanak a munkájukban, de hogy úgy támadzkodjanak, hogy a fiatalok megtarthassák önállósá­gukat és olyan elvi segítséget adjanak a munkájukhoz, amely feltét­lenül eredményre vezet, ez már nem megy. Két eset van, vagy agyontá­mogatják, vagy pedig nem törődnek vele. Nem mondhatjuk el, hogy ma már megvan a helyes tanár-diák viszony. Régi pedagógusaink azt vallják még mindig, - én vagyok az osztály egyszemélyi felelős vezetője, a gyerekeknek az a feladatuk, hogy engedelmeskedjenek. Nem hajlandók elismerni, hogy a gyerekeket sok kérdésben felnőttként kell kezelni és egyszerűen csak parancsolgat­­x ni akarnak. Ez viszont nagyon komoly problémát jelent e nevelőmun­kában. Ez a kérdést javasolnám tantestületi értekezleteken megtár­gyalni. Pataki elvtárs: egy-két megjegyzést szeretnék csak felvetni. Egyik dolog a pártszervezetekre vonatkozóan. Nem sokat hallottam itt a pártszervezetekről, már pedig nagyon sokat tehet a pártszer­vezet a tantestületek eszmei-politikai, peagógiai egységének ki­alakítása terén. Legfontosabb szerep a tanácsi szerv mellett a párt­­szervezeteknek jut. Legfontosabb feladata mindenekelőtt az ideoló­giai képzés lenne. A párttagok segítik az oktatásban a pártonkivüli­­eket, azt persze nem látom, hogy mennyire vonatkozik ez a pártmunka egészére. En nem ismerem a VIII.kerületet, de bizony előfordult már olyan eset is, amikor nem nagyon dicsekedhettünk a párttag pe­dagógusok ideológiai képzettségével. Ha nem igy van ebben a kerület­ben akkor ez nagyon jó dolog, de mindenképpen irányt kell venni a párttag pedagógusok ideológiai képzettségének emelésére. Hogy jönnek ki a fiatalok az egyetemekről? Az egyetemeken olyan jó öt hónapos pártiskolai képzést kapnak. Ténylegesen elgondolkoztató, hogy mégsem állnak eléggé megfelelő szinten. Bekerülnek a tantes­tületbe és azt hinné az ember, hogy majd segiteni fognak nekünk és akkor a fordítottja történik. ’--------------------------- - — - ----------------------—---------------1

Next

/
Oldalképek
Tartalom