Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1961-12-27
-, - á- 10 -3. napirend: Tájékoztató jelentés a kerületi iparitanuló intézetekben folyó oktató-, nevelő munka tapasztalatairól, különös tekintettel a világnézeti nevelésre a párt és KISZ szervezetek tevékenységére. Kiegészítés: Borovitz elvtárs: az anyag készítésének időszakában ülésezett a KB, amikor tárgyalta a MŰM intézetekben folyó munkát. Ezért az anyag a pártszervezetek tevékenységével és az oktató-, nevelő munkával csak igen kis részben foglalkozik. Az anyag'főleg a feladatok meghatározására korlátozódik, mivel a teljes anyaghoz sokkal több oldalra lett volna szükség. 4.oldalon szerepel, hogy a párt- és KISZ vezetők részére aktivát tartunk. Ezen az aktivan ennek az anyagnak a megvitatására kerülne sor. g-N Kiss elvtárs: ez az anyag abban az időben készült, amikor a PTO nem tudott s’egii'séget nyújtani, mert a vezetőségválasztás minden erőnket lekötötte. Kérdések! . Csamangó elvtárs: hány éves életkortól, hány éves életkorig vesznek fel gyermekeket ipari tanulónak? Milyen iskolai végzettséggel vannak itt ipari tanulók? Van-e képünk arról, milyen a megoszlás iskolai végzettség szempontjából? /a 732 ipari tanulónál/ Iskola reformmal kapcsolatosan hogyan néz ki az ipari tanuló intézet? A jövőre vonatkozóan milyen elképzelések vannak? Mi teszi szükségessé, hogy csak egy órát dolgoznak, illetve tanulnak, a többi időben gyakorlati munkán vannak. Mivel más kérdések nincsenek megemlítve, de engem és bizonnyal másokat is foglalkoztat: miért nem foglalkoznak olyan kérdésekkel, ami az ipari tanulóképzés szempontjából igen fontos lenne, gondolok a matematikára, stb. A magyar-történelem órák mögött, nem a tanári kar képzettsége húzódik meg? Kurucz eÍvtárs: mi az oka annak, hogy az anyagban két olyan jelentős mozgalom, mint "Ifjúság a Szocializmusért", vagy "József Attila olvasómozgalom" az iparitanuló intézetekben is komoly helyet kell foglaljon el a munkában, itt nem szerepel. Borovitz elvtárs: 14-10 éves korig vannak ipari tanulók és többnyire á 8 általános elvégzése után kerülnek be. Tehát többsége 8 általánossal, egy kisebb része érettségivel kerül oda be. Az érettségizettek többsége a nyomdaipari tanulóintézetekbe helyezkedik el és ezek közül kevesen mennek szerszámkészítő, vagy hasonló szakmákba. Lehet úgy is mondani, hogy inkább mennek lakatos szakmába, mint szerszámkészítőnek. Az iskolareformmal igen keveset foglalkozik a brigád jelentése, lehet Mis mondani, hogy jóformán nem foglalkoztak vele, inkább úgy vetik , hogy ők is úgy látják, igen keveset foglalkozik velük maga a referátum is. Ennek a reformnak a részletesebb levitele, lebontása foglalkozik velük, de nem kapták meg az iskolák, ezért nem foglalkoztak vele kellő súllyal úgy, mint kellett volna. Az anyagban is megtalálható, hogy pl. javaslatokat tesznek egyes elvtársak bizonyos óraszámok módosítására, mért éppen egy óra? . /. ________________________________________________Ak_______ ^
