Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1961-11-29
/ tí i Boxna elvtárs: ez nehéz kérdés, elsősorban az egy termelőerőre eső ‘termelési érték megállapítása gátolja a szolgáltatásra való áttérést, mert az egy főre eső termelési érték sokkal alacsonyabb a szolgáltatásnál.’ Egyetlen szövetkezet, mely szolgáltatásra dolgozik nem éri el a diktált nyereményt, szinte büntetve van, mert a szolgáltatás ráfizetéses, ha egy szövetkezet konfekcióba dolgozik, de foglalkozik szolgáltatással is, a konfekció hasznából elvisz a szolgáltatás. Bakó elvtársnő: mik a szövetkezet saját hibái? Barna elvtárssa szövetkezetek, mint már mondottam szívesebben dől goznak az állami iparnak, egyrészt kényelmesebb, másrészt kereset szempontjából som mindegy.' így a szövetkezetek ki tudnak fizetni évi nyereségnek egy hónapot is, - bár ez kétségtelen feszültséget okoz az állami ipar részesedésével szemben. Még egy lényeges dolog, a bőr és ruházati szakmában pl. borzadva gondolnak a szolgáltatásra, mert szezonális jellegű, 3-4 hónapén k ^ keresztül van csak munka-ellátottság, még ez a szövetkezet is konfekciót gyárt, hogy a munkaidő ki legyen töltve. Régi tapasztalat, és a gyakorlat is igazolja, hogy a szövetkezeteknek ki kell lépni a maszekjellegből, abból, hogy fiókot nyissanak 5-6 dolgozóval, mert olyan rezsi terheli őket, hogy a maszekokkal lépest tartani nem tudnak. Nincs szükség arra, hogy bizonyos szakmából kisiparost felvegyünk mert a meglévő dolgozókat sem tudjuk megfelelő munkával ellátni. Kurucz elvtárs: az anyag készítésének iránya: jól lehet néhány olyan problémát, ami itt felvetődött, ismertünk, vagy tudtuk, általában a jelentés elkészitésénél alapvetően a szeptemberi határozatok végrehajtását tartottuk szem előtt, erre alapozódott, - hogyan állnak a szeptemberi határozattal, a normarendezésse/1 és milyen feladatok vannak. A tapasztalat azt mutatja, hogy sokkal rosszabbul oldották meg, mint az állami iparban, - bár az adottságok mások, személyi,auy^i <-\ műszaki egyéb feltételek szempontjából. Mikor az anyag elkészült beszélgettünk elvtársakkal: nem túlnagyok-e a követelmények a szeptemberi határozatok szempontjából, nem magas-e a mérce, mikor értékeljük az eredményeket, amit felállitottunk, a szövetkezeteknek nincsenek műszaki, egyéb lehetőségeik, mint az állami iparnak. Meggyőztek a következőkről: az OKISz a rendeletét a szeptemberi határozat után adta ki, ahol ugyanazzal a frazeológiával, nagy követelményekkel, amit a minisztériumok az állami ipar elé állítanak adta ki a norma végrehajtását. Azt mondták, ha enyhébben értékeljük* mi, akkor ellentétes lesz azzal, amit az OKISz állit eléjük, jogos volt-e, hogy az OKISz ' ilyen követelményeket állított, figyelembe véve sajátosságaikat. Azzal egyetértek, amit a Hárs elvtárs felvetett, a határozati javaslatba: dolgozzuk át olyan formán, hogy vegyük figyelembe milyen lehetőségeik vannak a szövetkezeteknek, a szövetkezeti demokráciát, a csoportjelleget, ami bizonyos fokig a termelés pártellenőrzésére vonatkozik, a politikai felvilágositást más eszkö- ' zökkel követeli meg, mint általában az állami üzemeknél csináljuk. A szövetkezetek iránya: követtünk el egy hibát, hogy jó lett volna ha a VB-t tájékoztatjuk arról, hogy a felsőbb pártszervek az OKISz nak mi az álláspontja a szövetkezetek további fejlődését illetően. i , —......... ' ......... ——— __ a . .* .»
