Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1961-11-15
- 5 - 1 most a veszteségidő tanulmányozások felszínre hoztak, hanem arról, hogy az ossz.ledolgozott munkaórákhoz viszonyítva lo °/>-ob létszám kieséssel kell számolni, mely különböző tényezőkből - betegség, stb. - adódik. Ez jelentkezik kerületi szinten 14.5 ban. Mennyiben hibásak a vállalatok ebben? A kieső időt minden esetben, vagy legalábbis zömmel, túlórával pótolják. Sorozatosan említjük a munkaszervezés fogyatékosságait, igy ebben az anyagban is. Ez olyan kérdés, melyről továbbra is beszélnünk kell. Ez olyan terület, ahol viszonylag kevésbé tudjuk megmondani, mit kell tenni, hogy mint szemléletet átültessük a politikai- és gazdasági vezetésbe a munka szervezettségére vonatkozó erőfeszítéseket. E területen nem bocsájtkoztunk részletesen bele, de szó volt már róla, hogy ezen a területen vannak komoly eredmények és a kerület jónéhány üzemében léptünk előre, csak még lassan. A termelés növekedése abban rejlik, hogy a vállalatok igen komoly ^ beruházásokat kapnak és a korszerű beruházás belépése eredményt jelent, de van olyan is hogy létszámot helyettesítenek vele a 1 vállalatok és ez látszólagos eredmény, vagyis az eredmény ugyan szép, de nem látják mi van mögötte. Természetesen mindez nem vonatkoztatható minden vállalatra. Ebből levonhatjuk azt, hogy a termelékenység jobbátételére kell a fő súlyt helyezni a következőkben. Ez sajnos országos probléma. Ganz-Mávag 5o m/Pt-os selojt kárt a mérlegbeszámolóból ás a vállalat illetékeseinek tájékoztatásából vettük. Ez messze felette van az országos átlagnak, mert a megtűrt 8-lo i» között mozog, s igy a vállalatnál e tekintetben nagyon súlyos a helyzet. Ami a kezdeti eredményeket illeti, azt jelenti, hogy az egész vállalat önköltsége szempontjából ez kezdeti erodményt jelent, de pozitiven értékelhető. Túlóra felhasználás tekintetében, ha az I-III.n.év tapasztalatait vizsgáljuk, úgy értékelhetjük, hogy javuló tendencia mutatkozik és a III.n.év során már jól rámentünk és igy az már lényegesen jobb képet mutat a korábbiaknál. A vállalatok sokat tettek azért, hogy a tulórafelhasználást csökkentsék és ha ez továbbra is igy megy oda vezethet, hogy ezt a szintet tovább tartjuk, sőt javítjuk és nagyobb probléma nem lehet. Tehetnek-e erről a vállalatok? Ezt vállalat ónként kell eldönteni. A többsége tehet róla, mert a termelés területén mutatkozó problémák teszik szükségessé és olyan problémák, mint pl. a Ganz-Mávag Vagongyáregységében, ahol létszám hiány mutatkozik és ahelyett, hogy a létszámot feltöltenék, inkább túlórával oldják meg. Ezt mi szóvá tettük ott az elvtársaknak. Nyilván belső szervezettséggel ezt pótolni lehet, de ezt mi kívülről megmondani nem tudjuk. Helyes elmondani értékelésként azt, hogy a felsőszintű gazdasági vezetésnél ma már jónéhány területen nem jelentkeznek komolyabb problémák. Az elvtársak világosan látják úgy a Pol.Biz. határozatából rájuk háruló feladatokat, mint a II, 5 éves terv szempontjából előttük álló feladatokat. Hiányosság mutatkozik azonban a középszintű gazdasági vezetésnél, úgy a szemlélet, mint a hozzáállás terén. Ezen a területen kellene előbbre lépni. A BPVB IKO- értekezletén felvetettem, egyetértenek vele az elvtársak és megígérték, hogy rövidesen lesz a középszintű gazdasági vezetők részére is aktíva, ahol ezeket a kérdéseket közösen megbeszéljük. . / .---- -------------------- —---------------------■-----------—*---■w-------------------------------— --------------- " — I f I % j
