Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.13.a/4)

1960-01-13

■' ^ h §- 2 -Válasz: Rachfát elvtársnő: Elsősorban az árutermelésnek kell meghatároz­­ni a szövetkezetek termelési munkáját. Maga a szolgáltatás és a javítási munka csekély hányadát teszi ki az össztermelésnek. Még sokáig árutermelést folytat a szövetkezet, mert az állami iparnak szüksége van a kisipari munkára, A szövetkezeti áruterme­lés közvetlen kiegészítése az állami iparnak. Az exporttermelés is fellendült a szövetkezetekben, 23>&-ban exportra termelnek. Szorgalmazni kell a szolgáltatást és a javítást is. Nagyon el­távolodott a szövetkezet a kisiparos jellegtől. Ezt az a tény is alátámasztja, hogy egyedi darabok gyártása háttérbe szorult és maradt az állami ipar kiegészítése. A ktsz-ek 50%-ában van már KISz-szervezet. Tevékenységüket a termelésben lehet pozitiven megállapítani, akkor amikor a Kong­resszus tiszteletére megindult munkaversenyből szépen kivették részüket. Általában a part politikájának segitóse terén nagyon gyengén állnak a KISz-szervezetek. Sok helyen kérik, hogy ala­kítsanak KISz-szervezeteket, de megalakulásuk után semmit nem tesznek, formálissá válnak. Bár a jelenleg iparengedéllyel dolgozó kisiparosokra szükség van, végső célunk mégis az, hogy bevonuk őket a szövetkezetek­be. Azelőtt, ha a kisiparos szövetkezeti tag lett, behozta a gépeit, szerszámait és a helyiségét. Most a helyiséggel a ta­nács rendelkezik és nem segiti a szövetkezeteknek a helyiség problémáját megoldani. Itt nagyon komoly tárgyalásokat kellene folytatni, hogy a he­­^ lyiségproblémákat közösen meg tudjuk oldani. 30 ktsz-ben van pártszervezetünk, ezek között van olyan, hogy két ktsz-nek van egy pártszervezetek. Most alakítottunk egy összevontat, 8 ktsz-nek lett egy pártszervezete. Az emlitett két ktsz-nél egyáltalán nincs párttag, az egyik asztalos a másik vasipari szövetkezet. A határozati javaslatoknál a határidőket azért nem^dolgoztuk ki, mert ezt csak javaslatnak tekintettük és a továbbiakat a VB döntésétől tettük függővé. A terveket végeredményben az OKISz-tól kapják. Ettől függet­­* lenül a szövetkezeteknek megvan a maguk kiepitett kapcsolata és nem okoz különösebb problémát a piackeresés, főleg az áru elhelyezése. Ilyen szempontból nagyfokú önállóságot tapaszta­lunk. A szakvezetés úgy néz ki, hogy 17 pártonkivüli elnök van. Ezek azelőtt vagy kisiparosok voltak, vagy alkalmazottként dol­goztak. Ezeknél - többségben - megvan a szakmai tudás, a veze­tési készség és a politikai megbízhatóság. A szakmai tudás mindegyiknél megvan, a politikai megbízhatósággal néhol bajok vannak. Most, hogy megalakultak a partszervezetek, jönnek a jel­zések, hogy pár helyen nem megfelelő a kapcsolat az elnökkel. Pl. a Finomvegyszer KTSz—nél. Az ellenforradalom előtti veze­tőség átváltott munkástanáccsá, majd ismét vezetőséggé és aki a munkástanács elnöke volt az ma is az elnök és a tagjai a ve­zetőségi tagok. Itt vannak egyébként szakmai problémák is. ^ — T----­**». ’ :iV „ . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom