Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1960-01-13
{ 6 1 ' \ ' - 5 -Talán a Látszerész KTSz-nél van. a legtöbb huligán. Meg kell mondani, hogy nyomják és gáncsolják a pártszervezetet, pexvsze olyan raffináltan, hogy nem lehet megfőni őket. Szakmailag aránylag jók. Egyébként elég sokan dolgoznak a szövetkezetekben, akiknek zavaros a múltjuk. Vannak azután ''Ötpontosok, akiket vállalatoktól elbocsájtottak és szövetkezetekben helyezkedtek el. Ma a műszaki emberek a szövetkezetekben már mérnöki diplomával rendelkeznek, persze ennek ellenére sok helyen még a gyakorlatból élnek. A főkönyvelőket a legtöbb helyen havonként cserélgetik. A kisebb vezetőknek a politikai megbizhatósága nem megfelelő. .Ezeken a helyeken nagyon kellene vinni a személyzeti munkát, azonban erre az OXTSz nem ad embert, ez főleg anyagi kérdés. A deklasszált elemek száma egy-egy szövetkezetben 8-10. Ezek általában nincsenek vezetőségekben. i fb A szolgáltató és javitó munka a legfontosabb a ruhaipar, a bőripar és a faipar területén volna. A bérrendezést nemtetszéssel fogadták. Az volt a helyzet, hogy egy konjunktxu?ális helyzet alakult ki a bérezéseknél, mig az ipari munkások átlagkeresete jóval alacsonyabb volt. A rendelet kötelezővé tette a bérrendezés, általában az idősebbek megértették és elfogadták. Nem lehet mondani, hogy örültek neki. Az épitőiparnál azonban olyan problémák vetődtek fel, hogy általánosították a béreket, függetlenül a szakágak jellegétől. Az építőiparban igen sok a szakág. A bérrendezésnél ezt figyelmen kivül hagyták és bizony ez elégedetlenséget váltott ki. ^ Vita: Kiss elvtárs: Amikor ezt az anyagot készítettük, foglalkoztatott bennünket á szövetkezetek további fejlődésének kérdésé. Alapjábavéve a szövetkezetét kisiparosokból kellene aiakutani, még akkor is, ha más munkaerő nagyobb számban áll rendelkezésre. 1959-ben indult meg a mozgás, úgy tudom, hogy az előző kétévben nem volt semmilyen mozgás. Nekem az a véleményem, hogyha nem is erősítjük a magánkisipart - kétségtelenül jelenleg szükség van rájuk -, de a további fejlődés megköveteli ezek bevonását a szövetkezetekbe. Ami a probléma - nem az, hogy a kisiparosokra szükség van - azaz, hogy ha egy szövetkezet megalakul nincs kimondva, milyen szakra alakult, szolgáltató-e, vagy termelő. Ha a kisiparosokhoz nem nyúlunk hozzá, akkor itt lényegében a fejlődés el van vágva. A kisiparos alapjábanvéve sérti a mi törvényeinket és politikailag is bázis a mi rendszerünk ellen. Ezen a téren a tanács ellenőrzése nem jó, mert nem tudunk hozzájuk nyúlni. [________________________________________________________________________________________________________________ ~ " ------------------------------' 1
