Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1960-12-28
1 ifQ/ I- 6 -Azt hiszem az anyagnak van egy hiányossága - nem veti fel, hogy a kerületi Végrehajtobizobtság, Pártbizottság az utóbbi 3-4- évben mit tett annak éi'de'kében, hogy a gazdasági vezetők szakmai, ideológiai színvonala előrehaladjon. Azt hiszem, hogy eltekintve egyes munkáktól, még a VII.Kongresszus után is mondjuk, hogy emelni kell a vezetés színvonalát és mi azt mindig arra értettük, hogy a párthatározatokat ^ tartsák be, a termelést fokozzák, de egyébként konkrétan nem határoztuk meg a dolgokat. A jövőben sokkal határozottabban kell foglalkozmmk a dolgokkal. Nagyon beleilleszkedik ez az anyag a vezetés^színvonala emelésének problémakörébe. A elkövetkezendő időben kerül ki a pártszervezetek munkastílusa a párttitkárok elé. A vezetés hibáinál egyet vethetnénk fel, hogy mi irányítunk embereket a VIII.általános elvégzésére, ezzel szemben a szakmunkás gárda színvonala lényegesen nőtt és előrehaladt a L. , szakmai és általános műveltségűk. Ezeknek a szakmunkásoknak több idejük van ahhoz, hogy mégtöbbet tanuljanak. Felvetődött a továbbképzés kérdése. Az a véleményem, hogy a következőkben állapodjunk meg. A politikai továbbképzést elsősorban a kerületi VB oldja meg, ezért mi vagyunk a felelősek. Azthiszem ebbe belevág az a munka is, amit a Kiss elvtárs javasolt, hogy beszélgessünk egyénileg az igazgatókkal, - itt nemcsak a szakmai,bahem a politikai tanulásra is ki kell térnünk. Megengedhetetlen, hogy egyesek csak azért járjanak Munkásakadémiára, hogy oda nem kell felkészülni és keveset kell járni. Nem látom annak lehetőségét, hogy kerületi szinten biztositsuk a műszaki továbbképzést. Szerintem nekünk fel kell venni a kapcsolatot az illetékes minisztériumokkal és biztosiban! kell, hogy a minősítésük olyan irányba hasson, hogy abban a tanulás, a továbbképzés is szerepeljen#. Kekünk az a véleményünk, hogy gazdasági vezetőink zöme megérti a párt politikáját és ez kifejezésre jut megnyilvánulásaiban, abban hogyan hajtják végre a párt gazdaságpolitikai feladatait. Van egy olyan érzésünk azonban, hogy van egy bizonyosfoku kényelmesség, nem megfelelő hozzáállás a párthatározatok végrehajtása bérén. Kern akarom most itt kiemelni a normakérdést. Mi nem egyszer tartottunk alctivaértekezleteket és megmondtuk, hogy a termelést úgy hozzuk, hogy a többlettermelés 2/3 része a termelékenység növeléséből jöjjön. Ez úgy jött ki, hogy több mint felét létszámemelésből hoztak ki. Most eljutottunk oda, hosszú harc után, hogy 60% között van. Ha böbbet beszéltünk velük akkor jól mennek a dolgok, de ezt nem önként teszik. Ez is a politikai és ideológiai szinvonal kérdéséhez tartozik. A párttagok és pártönkivüliek aránya. Meg lehet állapítani, hogy az arány nem kielégítő. Véleményem szerint ezt ki lehet mondani az egész gazdasági vezetésre - beleértve a 3 funkciót - de különösen fennáll az igazgatóknál. Helyes Petrák elvtársnak az a megállapítása, hogy az anyag nem mondja ki, hogy akik elkezdtek tanulni és abbahagyták - mi ezzel nem értünk egyet és helytelen. Az anyag átdolgozásánál legyen benne, hogy ezt mi nem tartjuk a magunk részéről helyesnek. Olyan irányú segibséget kell nekik adni, hogy tovább tudj/ak folytatni. Van egy olyen érzésem, hogy nem is ujakka kell foglalkozni annyira, mint azokkal, akik járnak, vagy jártak iskolába, de abbahagyták. * ’» // j
