Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.13.a/4)

1960-12-28

— » > o/dllP : i ' - -5-Nem akarom karikirozni, de furcsa helyzet az, hogy a vezető, a leg­első ember nem tud vitapartnere lenni ott embereknek.Nem mindenkinél egyforma a mérleg, de tény az, hogy ez kulcskérdés. A Csamangó elvtársnál ez az általánosítás nem jó a színházakra vonat­kozóan. Vértes elvtárs: 1 *'11 11 "'r_n '■rl‘1 ' 1 11,1 ~ Az anyag értékelésével egyetértek és helyesen mérte fel a kerület gazdasági vezetőinek színvonalát. Abban a megállapításban, hogy fő feladat a gazdasági vezetők továbbképzése - beleértve a szakmai és politikai képzés is - nagyon sok igazság van és ezzel a legmesszebb­menőkig egyet kell érteni. A módja nem olyan egyszerű és senki sem mondhatja ki, hogy ilyen- vagy olyan oktatási forma az egyedül üd­vözítő. Itt a kerületben a szakterületek annyira különbözőek egymás­tól, hogy közös nevezőre hozni mindet nem lehet. Hogy az igazgatók egy része végezzen egyetemet, arról lehet beszélni. Tényleg szomorú 1 az, hogy vannak igazgatóink, akik VIII.általánossal sem rendelkeznek. En is magamból indulok ki. 1996-ig egyetemre jártam. Két évig az egye­temen jeles voltam és majdnem elégtelen lettem a vállalatnál. Utána jeles lettem a vállalatnál és csak közepes az egyetemen. Ez egy ki­csit a kádereknek a szellemi képességét is kikésziti. Az biztos, hogy ezzel egyetérteni nem lehet, hogy az igazgatók ne tanuljanak. Ha ezt nem tud.ja elérni, akkor annak a területnek soha sem lesz igazi gazdája, hanem azon a területen az igazgatóval mások mondatják ki a véleményüket, az igazgató véleménye nem az igazgatóé lesz. Az igazgatóknak elsősorban a közgazdasági képzése a legfontosabb. A közgazdaságtan közelebb hozza őket egy sor problémához az üzemben, de ha megnézzük az igazgatók elsősorban a műszaki képzéseken vesz­nek részt azokhoz a kérdésekhez értenek. Közgazdasági területen tel­jesen ki vannak szolgáltatva a főkönyvelőknek. A főkönyvelők pedig nemmindig közgazdászok, hanem bürokraták is. Sokszor olyan a főköny­velők kezeben az igazgató, mint egy figura. Az üzemen belül úgy vannak nyilvántartja a főkönyvelők, mint az üzem ^ harmadik embere. Ha ez igy igaz, akkor a kerületi pártbizottság mi­kor hivatta be őket. Mi lenne akkor, amikor az önköltségtől és ter­melékenységről van szó, akkor nem az igazgatókat, hamein a főkönyve­lőket hivnank be, sokszor jobban értik ezt, mint az igazgatók. A főkönyvelők nem akarnak érteni a műszakhoz, a műszakiak a számvi­telhez. Ez a két dolog elszakad egymástól. így kettősség áll elő és ennek csak a vállalat vallja kárát. Összefoglaló: Nagy elvtárs: Az anyag lényegében egyértelműen tárja fel a helyzetet, hogy hogyan néz ki a gazdasági vezetők szakmai, ideológiai képzettsége a kerület­ben. Véleményemszerint leszögezhetjük, hogy maga az anyag reálisan tükrözi ezeket a helyzeteket és reálisak a következtetések is. A na­piban beszéltem a Budapesti Pártbizottságról egy elvtárssal és fel­vetette, hogy ez az anyag nem-e túl optimista. Nekem az a véleménye, hogy nem szepitett. Varrnak olyan megállapitásai, amelyek nagyon sú­lyosak és igen komoly feladatot ró a gazdasági vezetőkre. [ : fo í r l j t * ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom