Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1960-12-28
» -:!» / • í ♦ <1 ^ J 'VrT • "3‘ 3é2 Meg kell nézni azt is, milyen módszerekkel dolgoznak. Néhány üzem vezetője nagyon jó módszerekkel dolgozik. Én beszélgettem a Somogyi elvtárssal ós rengeteg jó ötlete van. ügy gondolom, hogyha egy-ket igazgató összeülnek - nem naggyülés keretében - és elbeszélgetnének, rengeteg tapasztalatot tudnának összegyűjteni. A 2. oldalon, a 3. bekezdésben látok ellentmondást, amikor azt mondja, hogy a pártonkivüliek aránya egészségesnek mondható. Ha úgy nézzük, akkor igen, de ha főkönyvelőkre vonatkoztatjuk akkor sok, az igazgatóknál pedig semmi. Azt úgy mondjuk ki, ho^y megfelelő arányba kell hozni a főkönyvelők, főmérnökök és igazgatok között a párttagságra vonatkozó rendelkezést. Csamangó elvtárs: A vezetőképzés érdekében mi is elküldtünk embereket tanulni, hogy majd vezetők lesznek. 5-6 évig tanultak az egyetemen és megállapít- p. \ ható, hogy politikailag teljesen lemaradtak. Az úgynevezett szakmai képzést is két részre kell választani. Kijárja sok ember az iskolát, de mégis elmarad egy jó pár területen, még akkor is, ha valaki a tanulásban jól funkcionál. Ha egy vezető elkezd tanulni, vagy azt csinálja 5-6 évig, hogy 12 órakor bezárja a hivatalt és este 10-ig tanul, vagy nem nagyon tanul. Az előbbinek az intézmény vallja kárát. Azt is látni kell, hogy a levezeő tagozaton ugyanazt követelik meg, mint a nappalin, sőt néha még van is némi nyomás. Tudok olyan esetről nem egyről, hogy amig az igazgató tpnult, semmiféle javaslata nem volt az üzem fejlesztését illetően. Állandóan azon járt a feje, hogy hogyan fog három hónap múlva vizezni. Nem tudok egyetérteni azzal, hogy az igazgató a hibás a leterheltségben. Én megpróbáltam mindent, de a mai helyzetben sajnos egy igazgató nem mondhatja, hogykérem ne jöjjenek hozzám, és az igazgató idejének tkintólyes részét apró tyukparokkel tölti el, mert el nem küldhet senkit. Ezek tökéletesen kimerítik az embert, mert nem is a vezetéshez tartozó problémák. Nem tudom összetudnák-e számolni azt ^ a töménytelen tennivalót, funkciót, amellyel le vannak terhelve. Ezeket bizonyos fokig le kell rázni, de minden lerázásnak van egy bizonyos st Ilije. A kulturális igényre vonatkozóan - nehogy azt higgyék az elvtársak, hogy az igazgatónak nem lenne kedve elmenni színházba, mpziba. Itt véleményem szerint nem az igénytelenségről van szó. Én is elmentem jónéhányszor, hogy meg legyen a családi béke, de megbántam, mert olyan színvonaltalan és gyenge dolgokat láttam, hogy egy lelkes kulturgárda többet produkál. Ez nemcsak az én részemről vetődik fel, ezt állitják mások is. Kiss elvtárs: Az a véleményem, hogy az igazgatók kérdésében a követelményeket mi nem állítottuk fel, ahol képesítéshez nem kötött állást jelent az igazgatói állás. Ezt igy kimondani nem lehet, mert nem jók az előfeltételek. Ugyanakkor nagyon érdekes tapasztalatok is vannak. Ugyanolyan korú emberek más beosztásban, - főkönyvelők - elvégzik az iskolát, ha még nem volt meg. Ha mi az igazgatók többségét megnézzük nem ez a helyzet, de ha az igazgatók többsége pártonkivüli volna, akkor igyekezne megszerezni az iskolát. Az a véleményem, hogy egy pár# olyan korú igazgatót lehetne kötelezni arra, hogy az iskolát elvégezze. Az egész továbbképzése a gazdasági funkcionáriusoknak ugyanolyan szinten van, mint a pártfunkcionáriusoké - nem megoldott. £ ! *------------------------------------------------------------------------*!». , . • ~ - • • X—
