Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1984-05-17
r _ 1- 5 -ságnak megfelelően alkalmazni a helyi körülményekre. De ebben a lehetőségben benne van a fővonal messzemenő betartása. Ez egyértelműen ad egy politikai orientációt, egyértelművé teszi a követelményrendszert és ezen belül jöhet öntevékenység, jöhet a kezdeményezőkészség, amelyre szükség is vaa. Ennek az állásfoglalásnak másik nagy jelentősége az, hogy nyilt, és nyilvános. Ez lehetővé teszi a tömegek mellénk állítását, a tömegek igazi támogatását. Ezzel a nyitottsággal kívánjuk elérni a tömegek és a tagság* a kommunisták aktivitását, támogatását a végrehajtásban. És úgy gondolom ennek az állásfoglalásnak nemzetközi jelentősége is van. Eéhány gondolatot feladatainkról. Egy gondolat erejéig a felszabadulás utáni időszak két jelenségéről szólnék. Az első az 1950-es években a párt eltorzult politikájából kiindulva az akkori vezetők közül sokan azt gondolták, van egy i r~\ nagy tömegpárt, akkor a szocialista viszonyok között nincs szükség a szakszervezetre. Ezért a dogmatikusan félreértve a helyzetet, megtettek mindent, hogy a szakszervezeti mozgalom ne kapjon kellő súlyt, ne fejlődjön, működése formális legyen. A másik ilyen jelenség: 1957-ben az ellenforradalom után nagyon látszatos, csalóka jelszavakat hirdetve meghirdették pártunktól, kormányunktól független szakszervezet megvalósítását. Ez szétverte a szakszervezeti mozgalmat, megfosztotta igazi erejétől, talajától, a munkásosztálytól, a dolgozóktól. Ebben az időszakban nagyon megnehezítette az egész szocialista konszolidációt és a pártnak nyiltan, őszintén ez ellen fel kellett lépni, viszsza kellett állítani a maga helyére, rendjébe a pártot, a szakszervezetet és az egész munkásmozgalom harcaiban a szakszervezeti mozgalmat. ^ A mai állásfoglalás is kimondja, hogy a szakszervezetek önálló szervezetek, saját tagságuknak felelnek, saját alapszabályuknak, költségvetésük szerint dolgoznak és ezt minden kommunistának, minden pártszervezetnek tiszteletben kell tartani. Még ma is találkozunk olyan jelenségekkel, hogy pártszervezetek operatívan beavatkoznak a szakszervezetek ügyébe. Pedig az idegen a mi pártunktól és felfogásunktól. Az állásfoglalás egyértelműen szól a párt vezető szerepéről a szakszervezeti mozgalomban. Ez tisztázza a párt elveken alapuló viszonát a szakszervezettel, amelyet a közös célok , a közös tennivalók, a közös tevékenységek ötvöznek egybe. A párt, a szakszervezetek irányítását útmutatásaival, helyes politikájával a szakszervezetben dolgozó kommunisták útján valósítja meg. Az állásfoglalás egyértelművé teszi, hogy semmifajta szükség nincs a szakszervezetek fő funkciójának megváltoztatására. Mégis mi az amiben ici-pici változást történt? Az elmúlt időszakban a szakszervezetek kettős funkciójáról beszéltünk, az érdekvédelmi és a mozgósító funkcióról.
