Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.13.a/3)

1984-05-17

Az állásfoglalásban a szakszervezetek funkciójáról a következők vannak:

A szakszervezetek a jövőben akkor töltik be megfelelően társadalmi szerepüket először: ha erősitik, növelik a munkáshatalmat, a szocialista rendszert, másodszor: ha szervezik, mozgósitják tagságukat társadalmunk politikai és gazdasági erejének gyarapítására, harmadszor: ha képviselik a tagság érdekeit, védelmezik a dolgozók törvényekben, rendeletekben rögzített jogait, negyedszer: ha a szakszervezetnek érvényesül nevelő funkciója.

A közösség mint nevelő funkció éltetőelem, hogy valamilyen közösséghez tartozunk ez szinte észrevétlenül alakit, formál bennünket, az egész életünket.

Ebben a funkcióbontásban csak jelezni kivántam, hogy nem kettő, hanem gazdagabb, élesebb a szakszervezet funkció rendszere.

Ezek a funkciók szerves egységet alkotnak, ebből az egyiket, vagy másikat kiragadni, csak azt abszolutizálni nem szabad, mert akkor eltorzul a szakszervezeti munka.

Az állásfoglalalásban külön kiemelt helyet kap az érdekvédelem, az érdekvédelmi munka. Természetesen nemcsak a szakszervezetek védik a dolgozók érdekeit, hanem a párt is és más szervezetek is. De a dolgozók mindennapos, közvetlen érdekeit a törvények és rendeletek betartását elsősorban a szakszervezetnek kell végezni. Ez nemcsak az egyes ember szempontjából, hanem az egész szocialista előrehaladás, a szocializmus épitése szempontjából lényeges.

A szakszervezet feladata a termelésben, gazdálkodásban:

A gazdasági irányitással kapcsolatos KB állásfoglalás még nagyobb önállóságot biztosit a gazdálkodó egységeknek. Ez azt jelenti, hogy a szakszervezetnek is sokkal jobban kell igényelnie az alkotóbb együttműködést, jobban kell támaszkodniuk a vállalati kollektívára, hozzá kell tenni tevékenysségükhöz azokat a plusszokat, amit semmiféle hivatal, gazdálkodó egység önmagában nem tud adni, ami a dolgozók öntudatára épül, a szocialista munkaverseny, a brigádmozgalom, az újitómozgalom.

Az állásfoglalás világossá teszi, hogy a vállalatok gazdasági és szakszervezeti vezetőinek maguknak kell önállóan alakítani vállalatuk, üzemük kollektíváinak akvitását, kiváltani, hozzá kapcsolni a konkrét, minőségi, hatékonysági célokhoz. Ezek azok a plusszok, amelyeket felülről nem lehet meghatározni, azokat csak helyben a kollektívák erejéből születhetnek meg.

Az állásfoglalás egyértelműen leszögezi, hogy a szakszervezet az a keret, az a forma, amely alkalmas az üzemi demokrácia fórumrendszer működtetésére. Itt jó együttműködéssel kiküszöbölheti a formalizmus, itt kell épiteni a bizalmi rendszer, a szakszervezeti fórumok rendszerére. Az üzemi demokrácia szélesítésében a pártnak is megvan a maga feladata. Itt továbbra is érvényben maradnak azok a párthatározatok, melyek kimondják: az üzemi demokrácia elsőszámú politikai felelősei továbbra is a pártszervezetek kell, hogy legyenek.

Ez azt jelenti, hogy a pártszervezeteknek úgy kell dolgozniuk, hogy a szakszervezetek ezirányú tevékenységét, munkáját elősegitse.

i- 6 -