Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1984-05-17
kell csinálni, liánéra eddigi szakszervezeti politikánkat kell becsületesen, következetesen végrehajtani. Az állásfoglalás születésének idején tapasztalataink gazdagabbak, mint az elmúlt évtizedekben, ezeket kell ma jobban összeigazitani, néhány helyen pontosítani a párt szakszervezeti politikáját. A párt igényli minden pártszervezettől, minden kommunistától, hogy úgy dolgozzon, hogy a szakszervezeti munkának jobb lehetőségei, feltételei legyenek. Ezzel bizonyítsuk be, hogy az igazi szakszervezeti mozgalom a szocialista viszonyok között sokrétűen kibontakozik. A Magyar Szocialista Munkáspárt az ellenforradalom után a párt első értekezletén megpróbálta kialakítani egy új tipusú, törté- 1 nelmi tanulságokra épitett szakszervezeti politika alapjait. De csak 1966-ban nyert megfogalmazást, amely egyértelműen rögzíti a^párt és a szakszervezet viszonyát. A szakszervezet és saját tagsága követelményeinek elvi kérdéseit, a szakszervezetek és az állami vezetés elvi kérdéseit, amelyek ma is érvényesek. A Központi Bizottság a mostani állásfoglalásában sokat hasznosított és érvényben is hagyta az 1966-os és az 1974-es Politikai Bizottság határozatát. Ezek a határozatok hosszabb időre szólnak és azért maradtak érvényben, mert még ebből sok feladat nincs végrehajtva. Tehát új ebben az^állásfoglalásban, hogy a korábbi határozatokat meghagyta, új továbbá az, hogy a követelményt egységesen támasztja mindenkivel szemben, minden szervezettel, minden kommunistával és igényli, hogy ennek szellemében kell minden pártszervezetnek dolgoznia. Uj ebben az állásfoglalásban az, hogy a mai történelmi szituációbán vizsgálnunk kell annak lehetőségét, hogyan tudjuk végezni a változó körülmények között a munkánkat. Az állásfoglalásban nem csak arról van szó, hogy önálló véleményalkotásra van szüksége a szakszervezetnek, hanem arról is, hogy amikor kevesebb az anyagi lehetüségünk, amikor osztani kell, amikor nagyon meg kell fontolni mire forditjuk anyagi eszközeinket, bizonyos sorrendet kell felállítani. Ezeknek a tagság érdekeit kell, hogy kifejezzék, a többség érdekeit és vállalni kell az ezzel járó következményeket. Ilyen feldatok ellátása eddig is meg volt a szakszervezeti munkában, de most ebben a történelmi helyzetben sokkal nagyobb jelentőséget kell biztosítani, új helyzet állt elő. Ebben a szakszervezetnek nagyszerű feladata és jelentősége, hogy segítse a pártot, az állami vezetést azzal a felelősséggel, hogy ebben a tagság véleménye is kifejezésre jusson. Az állásfoglalás jelentőségéhez még az is hozzátartozik, hogy keretjellegű, nem lezárt. Jelenti ez azt, hogy csak annyit vállalt a párt magára, amennyit ma tud. Ebben a keretjellegben megvan a lehetősége a nagyobb mozgástér mellett egy szélesebb kibontakozásnak. És ezt i|y kell értelmezni, hogy mindenütt hozzá kell tenni a helyi plusszokat, ki kell egészíteni a helyi valóá- 4 -I____________________________________________________________ _____
