Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1983 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1983-12-21
■ tevéssel. Egyre erősebb a bíráló hang amiatt jelentős aktívumot értünk el. Ennek alapis. hogy bizonyos helyes elveket csuk isme- ján 1979-töl fokozatosan csökkent a konvorlelgctünk, ahelyett, hogy érvényt szereznénk tibilis devizaelszámolású folyó fizetési mérnökük a gyakorlatban. Igaz, hogy ez össze- lég deficitje is, ebben az évben pedig aktívvá függ azzal az eredendő hibánkkal, miszerint válik. Ez a folyamat, az ismert, okok miatt, a végrehajtás során egyetértés van az álta- 1982-ben és 1983-ban felgyorsult, kínos kérdésekben, de nemegyszer szemben.... , , .. . ,, — Ezeket az eredményeket külső egyénül las a konkrét ügyek megítélésében. , ... , • ... ., . ...tó , b sulyi helyzetünk javításában úgy értük cl. Célország lettünk, mondják idehaza a szak- hogy közben az alapvető területeken, például értők. Egy időben vagyunk az általános im- a költségvetésben, az építés területén és a pcrialista propagandanyomás alatt és ugyan- munkaerő-gazdálkodásban még javultak is a akkor alanyai egy tudatos differenciáló poli- belső egyensúlyi viszonyok. Lényegében sitikának. Válaszaink az élet által felvetett kér- került fenntartanunk a vásárlóerő és az árudésekre egy időben váltanak ki őszinte helyes- alap egyensúlyát. lest. támasztanak szkepticizmust és kétes ér- A . , ,, ^ , , — Az országban elkezdődött, egy takarékotokéi dicséretét. Mindezekkel számolva cs ,, „ P. 0 ,, - ,, . , . , . , sabb gazdálkodás. Ezekben az evekben sikerült ezeket tudva kell végezni a munkánkat, soha . , . , . , ... , ..... . . , . íelentosen esokkentenunk a népgazdaság abfel nem adva bevált elvi politikánkat, s azt. .. ,, . . , .. . ,. . szolut es fauagos anyagfelhasznalasat: 1978 es •— hogy gondjainkra a jovoben is szocialista 1982 küzöu kőolajból csaknem 20 százalékk megoldásokat találjunk. kal> fűtőolajból 40 százalékkal, fenyő-fűrészf áruból több mint 25 százalékkal kevesebbet használtunk fel. Számottevően mérséklődött a népgazdaság importigénye is. A termelés Üt éve követjük azt a gazdaságpolitikai olyan fontos minőségi mutatóiban, mint a térirányvonalat és gyakorlatot, amelyet a Köz- melékenység, a hatékonyság javítása is. ponti Bizottság 1978 decemberi határozata je- előbbre léptünk. lölt ki. öt év a gazdaságtörténetben nem nagy _ A pozitívumok közé sorolnám azt is. idu. de a reális helyzetmegítéléshez, a tenni- ilotrV ebben az időszakban a korábbinál bátyaiak meghatározásához ilyen rövid időszak rabb kezdeményezések születtek a szervezeti tanulságainak összegezése is hasznos lehet. rendszer korszerűsítésére. Számos új vállaltért engedjék meg, hogy röviden szóljak az ,ati forma, szervezet jött létre, s jónéhány feclmúlt öl esztendő legfontosabb tapasztala- leslegesel megszüntettünk. Mindezek, a történelminek nevezhető ered- Az 1978. évi decemberi határozat, amelyet rnénvek olyanok, amilyeneket a miénknél a XII. kongresszus is megerősített, igen fe- jobb adottságokkal rendelkező országok sem szes követelményeket támasztott a gazdaság- tudnak felmutatni. politikával szemben. Az alábbiaknak adott A/ elmúU öl t,szt„ndonek azonban nemcsak hangsulyozotian prioritást: a külső pénzügy. eivdm(.nv:.u hant;m árnyoldalai is vannak. ; egyensúly meg terem lésének s ; • • élctszmvo- is tárgyilagosan‘számot k. 11 vetnünk, na! védelmének, az eletkorulmenvek szenny javításának. Szükségesnek és természetesnek — Az első ilyen, hogy a külső egyensúlyi tartotta a teljes foglalkoztatottság fenntartó- helyzet javításának eredményeit döntően nem sát, valamint a fogyasztói árak szabályozott, a termelésben, a versenvkepesseg tokozása elviselhető mértékű növekedését. 'Négy ilyen vul. hanem a hazai kereslet visszafogásával követelmény teljesítésére kévés ország vál- értük el. lalko/.ott. — A másik, hogy az egyensúlyjavító ■ fő —• Az öt év eredményei közül elsőnek azt terheit ezekben az években a jól gazdálkodó, kell megemlíteni, hogy sikerült megőriznünk jövedelmezően termelő vállalatok és szövetkeaz ország fizetőképességéi, pedig ezekben az zetek viselték, hiszen az általuk termelt jftévekben mintegy 50 ország — köztük saj- védelmek jelentős hányadát kellett és kell nos több szocialista ország is -- fizetőképte- átcsoportosítani a veszteséges, alacsony hatólenné vált, és kérte hiteleinek az átütemező- konvsággal működő vállalatok számára, sét. Magyarország e tekintetben 1978 decem- — Problémája ennek az időszaknak, hogy herében, tálán az utolsó pillanatban, de még kritikus szintre kellett visszaszorítanunk a tüidejében váltott. kés importot. Ez itt-ott már a termelés fo— Megállítottuk az eladósodás folyamatát, lyamalosságát, sőt az export bővítését is no- és megkezdtük adósságunk csökkentését.. heziti. ezért sokáig nem is folytatható. — A külkereskedelmi áruforgalommal az — Távlati fejlődésünk szempontjából nem 1978. évi több mint cgymilliárd dolláros pasz- megnyugtató a felhalmozás arányának, valaszívummal szemben most mar második éve mint — az ország politikai légkörére gyako-I 10 ! ! | r ^ u ......... - "-r -T’sr'*' 7 ' ^ -^gj| ■W%.?■ • ; • ____ I u 7 i
