Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1972-09-29
* ár.Gyimeai János elvtárs? Az üzemszervezés feladatát soha nem lehet időponthoz kötni és a Központi Bizottság határozata nem is ezt célozza. 1943-tól kezdve mindig szervezünk. A szervezés alapvető feltétele c nyilvánosság. Súlyos ellentmondásokkal találkoznánk, ha nem kérnénk ki dolgozóink véleményét is. A^Szesziparnál a szervezés célja, hogy megfelelő szervezeti struktúrát hozzunk létre a jé, gazdaságos termelés érdekében. Ezt többé-kevérbé megvalósítottuk. Létre tudtuk hozni azokat a vidéki vállalatokat, amelyek messzemenően biztosítják termelésünk zavartalan feltételeit. A termelési tényezőket figyelembe véve olyan egységeket alakítottunk ki, amelyek tartalmában in megfelelnek a mechanizmus irányénak. Budapestet is tehermentesíteni akartuk a vidéki munkaerők"beállításának a megoldásával. Amikor a szervezeti struktúra létrejött átnéztük a költség összetevőket, amelyek a legsúlyosabban terhelnek egy-egy árut. Hálunk a legnagyobb költségtényező az energiaköltség. Elhatároztuk, hogy kor* szerüsltjük a tüzelési technikát, ezért folyamatosan a gáztüzelésre tértünk át. A jövőre vonatkozó elképzelésünk, hogy szervezési tér- 1 I vünket az életnek megfelelően változtassuk. Külön szervezőbizottságot hoztunk létre és itt elsősorban orra törekszünk, hogy azokat az utakat keressük, amelyek a munka hatékonyságát növelik. Megnéztük az adminisztráció, a nyilvántartás átalakításának lehetőségeit, megvásároltuk az első elektromos számítógépet. Úgy látom, hogy az elkövetkezendő években nagyon fontos lesz a kibernetika alkalmazása, de gondolnunk kell a szervezők szakszerű i képzésére is. Kovács József elvtársi A Központi Bizottság - munkaversennyel kapcsolatos - decemberi határozatát dolgozóinkkal megbeszéltük. Gyárunkban mindenki tájékozódott, az összes fórumokon megtárgyaltuk a kérdéseket. A munkaversenynek uj szint ad a gazdasági vezetők egyszemélyi felelőssége. A célnak megfelelő árutermeléssel fejlődött a munkaverseny mozgalom 1997. óta, A szezonalitás elve megkövetelte, hogy uj munkarendet ve- I zeosünk be, pl. ápr. május hónapokban 40 órás, szept. - november hónapokban 48 órás munkaheteket. Nagyon fontos a határidők pontos betartása, mert egy nap elcsúszásnál már nagyértékü munka maradhat a nyakunkon. ! A mostani körülmények meg is követelik, hogy a gazdasági vezetők | is foglalkozzanak a munkaverseny mozgalommal. Rá kellett állnunk 0 jobb készletgazdálkodásra is. 5 gazdasági vezető felelős a készletgazdálkodásért, Nagyon lényeges, hogy a fősze/zonra megfelelő árut ! tudunk biztosítani. Tehát a munkaverseny gyakorlati célokat kell, hogy szolgáljon. 13:3 brigádunk van, mintegy 3200 fővel. Minden szalagnak van bérbizottsága. Tavaly 5 kormány-kitüntetettünk volt, ebből 3 munkás. 1700 fős törzsgárdatagunk van, akik 10-20 éve dolgoznak a gyárban, és akiket jutalomban részesítünk. A versenyre 4 1/2 - 5 3-át fizetjük ki az évi jövedelemnek. A budapesti dolgozók száma 2f>00 főről 2400 főre csökkent, ezért kellett vidéki, telepeinket létrehozni. í Célul tűztük ki, hogy a jövedelmet 4 '-kai növeljük, amihez 20 y nyereségnöveke dés s züksége s. 1 ! 4 numMi—ii.imr■ - ------- - -__________- — V '________________________________________________________________________________________ " '
