Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1968-10-04
I é —2-dovizák kitermelési költségei a számított alatt maradtak, tehát a szubvenció mértékű a szükségesnél nagyobb* Néhány területen jó lehetőségek vsainak a gazdaságos export gyorsütumü fejlesztésére, a szükséges kapacitásbővítés üteme azonban lassú, a. beruházások jóváhagyása jelentős témáknál hosszadalmas, igy az export lehetősetek kihasználása, és a piaci igényekre való gyorsabb reagálás nem felel meg a ráad követelménye lenek. A fejlesztés gyorsabb megvalósításában nem egy üzem az illetékes /felügyeleti és bank/hatóságok nagyobb és hathatósabb segítségét igényelné. A yijss^álpvt során a legvitatottabb témák közé, tartozott. a 'bers'zinVona 1~/’á'bjér-' es minikenror{c~zö.áTko'dáV kér désej. F teruTeteken főleg’ a*l£fflcaeFőEíShy Öícoz’ komoly” gondot* B problémákat általában a túlzottan extenziv fejlesztésig 1 koncepciókra, kisebb mértékben pedig a. bérszint ellenőrzésére, a. vidéki ipartelepítésre, a mezőgazdaságba visszaáramló munkaerőre és általában a. flulctuáoió egészsegtelon növekedésére vezetjük vissza. A krónikus munkaerőhiány fegyelomla.zitó hatása, is tapasztalható^ főleg segéd- és betanított munkás oloiál? valamint az építőipar legtöbb szakmai ágában. A gazdasági vezetők nagy része főleg a bérszint ellenőrzést^ okolja, ugyanakkor a. tény számok azt bizonyítják, hogy az időarányosan engedélyezett bérszintet sem érték el. A bérfejlesztési elképzeléseket, sőt az I. félév tényszámai alapján’ ~n 'megválósi't’ástáis ’e.z. 1.9p7s. évlliqz.^leepest "lassú "ütem jellemzi’.' Az induTó’"be’rszihtok differenciáltságát és az 1.* "félévi "tényszámokat a. munkaügyi tahié részleteiben mu-Csökkenhet a munkaerő mozgása a. II. félévben, ha. a rendelkezésre álló öszönzőkkol jobban gazdálkodnak vállalataink és ha ezzel egyidőbe-n az időbéres állomány intenzitásának növelésére tervezett intézkedéseiket megvalósítják. Nagyobb határozottságot kell tanúsítani a fwgyelemoértőkkel szemben, nem szabad tűnni a nyilvánvaló lazaságokat, rosszul értelmezett érdelei öltésből. Az állományok közötti kötöttségek fJbldása - bár erről alig esik szó - a munkaorőgazdálkodás pozitív uj lehetősége. A nagyvállalat;ok által kidolgozott gyáranként!, vagy gyáregységi érdekeltségi rendszerek is jelzik a. reform^kezdeti hatásait az anyagi ösztönzésben. Fontos, hogy a. féléves tapasztalatok alapján köve tko Ze te sebben, célratörőbben kell élni az uj eszközökkel. AO •i - *3>