Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1968-10-04
- - l : > é du aul (ivu! MSZI.IP VIII.kor.3I20OT3ÁGA BudapJát, 1960. szeptorfbor 27. Készült; 3> példányban! Ikt.sz.; VIII/PB/25/1968. A GAZDASÁGI lüi,?OEM I., FÉIÉV3S ^ÁSZTJŰA^AI A VIII. KÓRÜLET (ESPJ-IBLÖ. SZOLGÁLTATÓ ÚSBLI5I3EN ÉS A K .HESKSDBKEHBKIT A gazdasági reform I* félévében n mérlegadatok alapján vállalataink a tervezettnél lényege són nagyobb nyereséget realizáltak. Kern lehet kétséges, hogy ebbon az óvatosság, a kezdeti bizonytalanság okozta alábecslés és a tervezés egyéb gyengeségei számbaveiiető tényezők. SÍ kell fogadni azonban azt 0. tapasztalatot is, hogy a vállalatok szervezetileg felkészültek, a vállalati önállóság növelése tormékonyitőleg hatott a gazdaságossági szemlélet javulására és a bátrabb kezdomenyezésre. A többletnyereség alapot, egyben biztonságot nyu^t a további munkához, általánosságban megadja az érdekeltség előző évi szintjén a részesedési alapot, a III. kategóriában is. Érzékelhető az óvatosság és aggályok feloldódásának jelei, a korábbinál nagyobb figyelem fordult a távlati célokra, belső szervezésre ? speciális anyagi érdekeltségi rendszerek kidolgozására es a műszaki előkészítésre . A rendelésállomány megfelelő, a termelés előfeltételeinek biztosításában mindenek előtt az anyag- alkatrészellátás minőségi és mennyiségi zavarai okoztak és okoznak előreláthatóan a II. félévben is károkat. Vaskohászati- és építőanyagok, rúd- és idomacél, alumínium félgyártmányok, minőségben Pedig a nyomdáinál a papír, a cipőgyártásnál a felső- és bélésbőrök hibái jellemzik az akadályok széles skáláját. A külkereskedelmi vállalatokkal rendezték kapcsolataikat az iparvállalatok. A kedvező tendenciák mellett /versenyképesség fokozódása, többlet devizában való érdekeltség, szorosabb együttműködés/ eléggé élesen jelentkezik egyes külkereskedelmi vállalatoknál a monopolhelyzetből származó kényelmesség, az árbevételek rendkívüli elhúzódása, terméketlen^árviták, a kereskedelmi és ipari elképzelések ütközése, a külkereskedelmi vállalat közbeékelődése- miatti közvetett kapcsolat okozta rugalmatlanság és nem egy esetben a népgazdasági érdekek elhanyagolása. Az exportra, való ösztönzés erősen bírálható , általában nem megfelelő, annak ellenére, hogy a. I 3 l________________________________________________________ '________,
