Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.13.a/3)

1968-05-31

\ . , é Nem kevés az olyan probléma, mely nehezíti a gazdawági munkát, a melyek közül néhány ismert. Az átlagbér szint bizonyos problémákat okoz és itt nem várható rövid időn belül változás és nem lenne helyes. Ezt az évet igy kell végig vinni, mert igy lehet értékelni, milyen hatással van a gazdasági életre. Nem várható két éven belül, de lehet három évig is ez a bérrendszer fog érvényesülni talán annyi finomítással, hogy néhány területen - MÁV-uál és Postánál -bértömeg-gazdálkodásra fognak áttérni. Feszitőleg hat, hogy az export ügyek intézése még elég bürokratikus, az ösztönzés nem mindig hat olyan irányban, hogy export-fejlesztés a helyes gyártmányok területén legyen. Pl: a külkereskedelem nem abban van érde­kelve, hogy minél olcsóbban szerezzen meg a népgazdaság számára egy dollárt, hanem abban, hogy minél nagyobb forgalmat bonyolítson le. A Minőségi Cipőgyár és a Május 1. Ruhagyár most foglalkozik azzal, hogy kiiktassa a külkereskedelmi szervet és saját exportkötést valósítson meg. Tapasztalható bürokratikus vonás a hitel-ellátás tekintetében és az ösztönzésekre vonatkozóan is. Pl: a Ganz-Mávag nyugati exportja 95o e/$ és olyan ösztönzést kapott, amennyiben 5 millión felül teljesít, akkor k azért prémiumban részesül. Világos, irreális ez. /""" Akadályozza a munkát az a körülmény, hogy most megállapítjuk az állami szubvenciót függetlenül attül, hogy azonos szinten, vagy degressziven állapítják meg. Úgy néz ki a bizottság külön rangsorolja a dotációs, vagy anélkül működő vállalatokat. Ez nagyon rorabolólag hat és ez ellen nekünk fel kell venni a harcot. Az exportnál nekünk meg kell valósítani, hogy minél gazdaságosabb termék­összetétel legyen és elérjen egy bizonyos mennyiséget, - de, sem az egyik, sem a másik nem közömbös számunkra. Az érdekeltségi rendszerben is érdemes lenne szóvátenni néhány dolgot. Vannak vállalatok, ahol megvan fogva és vannak ahol bizonyos lazaságok vannak. Néhány vállalatnál a vállalati nyereség a legvérmesebb reményeket túlszárnyalja, mint pl. a Május 1. Ruhagyárban, ugyanakkor a Ganz-Mávafeban nagyon megvannak szorítva, még a múlt évi nyereségszintet sem tudja tartani. Feszitőleg hat az év elejétől a munkaerő helyzettel kapcsolatos elég­­erőteljes hiány. Ennek bizonyos bórfelhajtó hatását tapasztalni, első­­sorban a szakmunkások terén. Pl: a Bútorgyárból egyszerre 3o asztalos ment el, melynek oka egy bürokratikus rendszer felszámolása. Hozzájárul ehhez az is hogy ma minden vállalat arra törekszik, legyen egy-egy szak­­' munkása és ezeket magasabb bérekkel foglalkoztatják, mint korábban az előző munkahelyén. A munkaerő helyzet akadályozza a Gázmüvek munkáját is mert nehezebben tud megvalósulni a beruházás, - ugyanis az építőipari és egyéb kapacitás raeg­­] lassítja. Jelen időszakban az adminisztráció további egyszerűsítését nehezíti az, hogy a mostani adózási rendszer olyan, amely sok bürokratikus vonást tar­talmaz, melynek a jelenlegi munkaerővel megfelelni nem lehet. Legnagyobb vállalatoknál szinte kivétel nélkül biztosított a felsőbb gazdasági és politikai vezetők egy nyelven beszélése, egységes irányban való együttműködése, annak ellenére, hogy egy-kót helyen komoly problémák is vannak. Szélesedik az üzemi demokrácia és jól hat a dolgozók körében. Ehhez hozzájárult: a vezetők közötti együttműködést, a dolgozók közötti hangulatot elősegítette a szervezetek hatékonyabb munkája és a káder­határozat is befolyásolta az üzemek vezetőit. A pártszervezetek a megoldás­ban ösztönzőleg léptek fel, elsősorban a gazdasági szervezet finomítása tekintetében, elsősorban a káderhelyzet megjavítása kérdésében, v C . / . Q- ■ - ■ »*•-.. _______________________________ ~ - t r____________________________________________________________________i

Next

/
Oldalképek
Tartalom