Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1968-05-31
“ ;-------------------------------------------—---------------------------------------------> : > < I-s r~- 5 " $ Az év elején különösen a fogyasztói cikkeket előállitó vállalatoknál bizonyos tartózkodás volt tapasztalható. Végülis a vállalatok túlnyomó többsége úgy döntött, vállalja a kockázatot és úgy néz ki, ezeket mind teljesiteni tudták. Vita volt azon, hogy beruházás vonatkozásában a pesti gyárat, vagy a vidéki telephelyeket fejlesszék. Néhány helyen a pesti gyár elhanyagolásával történt a vidéki telephelyek fejlesztése. Jelentős vita volt a tekintetben - főleg a gazdasági vezetők és a szakszervezeti‘szervek között - hogy a bérfejlesztést mikor és hogyan érvényesitsék. Hogyan történjen az álló és mozgó bérek kialakítása; év elején, közepén, vagy év végén. A bérfejlesztés kisebbik részét az lapbérben, nagyobb részét a mozgó bérekben alakították ki egyértelműen. Vállalataink többsége minimális bérfejlesztést még a nyereség kifizetése előtt eszközölt, vagy a nyereség kifizetése után, - 5o %-a pedig most fogja végrehajtani, - mig egy kis részér mint pl. a Május 1. Ruhagyár a IV.negyedévben akarja végrehajtani. A bérfejlesztés határai belül vannak azon, melyet a kormányzat előirányzott. k Vita volt a felső vezetők között, a szociális létesítmények tekintetében milyen politika érvényesüljön. Olyan vélemények alakultak ki, hogy maradjon az 1907-es szint. Ez pozitiv, mert 196?* második felében nagyon nagy viták voltak és a vállalatok nagy részénél ennek csökkentésére voltak elképzelések, de nem került rá sor. Nőm lehet belenyugodni, hogy a szociális létositmények ne fejlődjenek azonos szinten az egyéb beruházásokkal, ha nem is rüvjd idő alatt hozunk be jelentős elmaradásokat. Politikai hangulatra vonatkozólag a dolgozók körében jó volt a nyereségrészesedés kifizetése és bérfejlesztés, valamint az, hogy az 196?-évi termelés jól sikerült vállalatainknál. Lényegileg 6 vállalatunk MT-SZOT és tiz vállalatunk élüzem kitüntetést ért el, amely a nagyobb része a kerület üzemeinek és ez a közhangulatra jó hatással volt. Jó hatású a munkaidő csökkentés bevezetése kapcsán tapasztalható helyzet* Az üzemorvosok hogyan nyilatkoznak erről? Nem mondanak nógativ véleményt, A Minőségi Cipőgyár az, ahol a munka meggyorsult, de itt sem jeleznek különösebb problémákat. Vállalatok a jelenlegi helyzetüket nagyon optimistán Ítélik meg. Nagyrészben az elképzelések megvalósultak, sőt sokkal több a tartalék, mint amennyire számítottak* A szükséges szint, melyet maguk elé tűztek, túl lett teljesítve. Nyilván ezt kell év végéig teljesiteni, hogy éves szinten vállalatainknál a vállalt kötelezettség teljesítve legyen. Egyik- másik helyen azért szorítani kell a dolgot, mert bármilyen nagy volt a mérce, még sem elég ahhoz, hogy a tartalékokhoz hozzányúljanak, ha már most lehet teljesiteni az éves célkitűzéseket. Pl: Május 1. Ruhagyár, Min. Cipőgyár. Áralakulással kapcsolatban: nyilvánvaló, hogy az alapanyag a termelői és fogyasztói árak alakulására is kihatott főleg olyan vonatkozásban, hogy hol, milyen tendenciák uralkodnak, 1968. január 1 óta hol, milyen növekedés, vagy csökkenés következett be. Pl: az OGV-nél az árak 1967-hez képest 6-8 %-kal voltak magasabbak január elsején és tapasztalható l-o,5 %-os csökkenés. A Pannóniánál január 1-én A,2 %-os növekedés volt, mig áprilisban 2 #-kal magasabb a múlt évihez képest,- éves szinten ezt tervezik. A Május 1. Ruhagyában csökkentek az árak a múlt évihez képest, viszont a vállalat tervezi, hogy úgy export, mint belföldi áruknál egy százalékos árszínvonal növekedést ér el. Az élelmiszerárak kb. 3 f/á~kal csökkentek, de figyelembe veendő, hogy ez az időjárás nem nagyon alkalmas arra, hogy a mezőgazdasági termelést rekord termeléssé alakítsa és ezért itt bizonyos árnövekedésekkel lehet számolni. . / . ** v ______________________________________________________________
