Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1965-04-16
__ __ -______________________~___ ___________ - " T a "> a» ‘ «- 9 -Párttagságunk zömében látja és érti a szövetségi politika és a szocialista nemzeti egység kialakulásának összefüggését. Sikerült megértetnünk, hogy a szocializmus alapjainak lerakass után adva^ vannak a feltételek a szocialista nemzeti egység megszilárdítására. A fentebb felsorolt G2? G Cüű.0 G ellenére a szövetségi politika és a szocialista nemzeti egység értelmezése terén még mindig találkozunk téves nézetekkel. Egyesek liberalizmus veszélyétől tartanak, kispolgári tendenciák erősödését vélik felfedezni. Gazdasági életünkben meglevő hiányosságokat, kulturális életünk gyengeségeit is ezekkel hozzák összefüggésbe. Sokan aggódnak a kisiparosok és kiskereskedők tevékenysége miatt. Kétségbevonják ezek szükségességét /itt jegyezzük meg, hogy az 1$64 decemberi határozat magánkisiparosok fokozottabb■megadóztatását előirányzó része osztatlan megelégedést váltott ki./ Találkozunk olyan értelmezéssel, mely a szövetségi politikát a párttagok és pártonkivüliek viszonyára korlátozza. A szövetségi politika és a szocialista nemzeti egységgel kapcsolatban még ma Í3 jelentkező téves nézetek világosan mutatják - ezt természetesen más kérdéseknél is kimutathatjuk - a kétfrontos harc szükségességét. A ''baloldali" dogmatikus, szektás nézetek mellett megtalálhatók a jobboldali revizionista nézetek is. /Sokszop egy azon elvtársnál mindkettőt/ Egyik oldalon az a szemlélet, melynek lényege a "nemzeti megbékélés" az osztályharc megszűnése, másik oldalon az éles szembenállás a szövetségi politikával a szocialista c-jység me .teremtésével, /Érdekes tünet: párton belüli funkcióba állításnál még mindig találhatók merev osztálykategorizálás ok.'A Színművészeti Főiskolán pl. egy nemzetközileg elismert rendáző helyett szakmunkást választottak be a vezetőségbe, hogy biztosítva legyen a munkásosztály vezető szerepe./ Értelmiségi körökben különösen gyakran találkozunk a kommunista eszmeiség lebecsülésével, a párt vezető szerepének helytelen értelmezésűivel mindenekelőtt kultúrpolitikai vonatkozásokban. c./ Nacionalizmus. A különböző burzsuú nézetek közül - mely pár11agságunk körében is jelentkezik - ezt az egyet emelnénk ki. Szükségesnek tartjuk ezt azért, mert az utóbbi időben nyíltabban és a korábbinál sokkal erőteljesebben találkoztunk nacionalista megnyilvánulásokkal, /Azt^egyébként természetesnek tartjuk, hogy időszakonként külső és belső tényezőktől függően szaporodnak, vagy csökkennek a nacionalista nézetek,/ Az a tapasztalatunk, hogy - bár értünk el bizonyos eredményeket e téren - napjóinkban is érik olyan hatások párttagságunkat - nyugati rádiók, nyugati kulturális termékek, megnövekedett turistaforgalom, kispolgári nezetuk stb. - mellyékkel szemben nincsenek eléggé felvértezve és ez nem egy esetben bizonytalanná teszi párttagjainkat, nem szállnak szemben a nacionalista nézetekkel, sőt esetenként maguk is terjesztik azokat. ./. / _________________________________________________________________________________________- ‘
