Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.13.a/3)
1961-10-16
, > « Úgy gondolom helyesen határozott a PB tavaly nyáron, amikor a II.féléves munkatervét elfogadta, hogy ezt a taggyűlések napirendjére tűzi és megvitatja. Sok tapasztalat volt a taggyűléseken, nagyon sok helyes és helytelen nézet jött felszínre' egyaránt minden pártszervezetben. Nem csak a taggyűléseken biztosítottuk ezt, hanem a Munkásőrség századgyülésein is ahol az elvtársak elmondották ezzel kapcsolatos véleményüket. Az a tapasztalat, hogy ennek napirendre tűzésével a párt elméleti- és gyakorlati munkájának reflektorfényébe állítottuk a Párt szövetségi politikáját. Ezeken a taggyűléseken és vitákon lezártunk egy szakaszt, léptünk előre, azonban az eltelt idő és a pártvezetőségekkel folytatott beszélgetés tapasztalata mutatja, hogy korántsem mondhatjuk lezárt kérdésnek, mert itt már több probléma nincs; elllenkezűleg újra és újra - majd elmondom miért - egyes elvtársak részéről felszínre kerül. Egyes elvtársak: pártvezetőségi tagok, titkárok, kommunista gazdasági vezetők, stb., gyakorlatában nemegyszer felszínre kerül. A javaslatokban is szerepel, hogy a szövetségi politikával kapcsolatos vitákat és az e téren történő felvilágositó munkát nem i ^ vesszük le napirendről, hanem kampányfeladat formájában napirenden fogjuk tartani. Milyen tapasztalatok voltak és vannak? Mindenekelőtt 'szeretném elmondani, hogy tisztáztuk és a BPVB ülése megerősítette, hogy a Párt szövetségi politikája elsősorban a munkás-paraszt szövetség kérdése - a munkásosztály helyes politikája a parasztság felé. A munkás-paraszt szövetséggel kapcsolatos kérdéseket vetettük fel elsődlegesen. Ezek a viták akkor zajlottak le, amikor a tsz-ek tömeges szervezése folyt, a mezőgazdaság szocialista átalakítása a befejezéshez közeledett: tömegessé vált, minden megyét érintett, s ez megmozgatta a budapesti kommunistákat is. Itt általában kétféle nézettel találkoztunk. Egyik: a tsz-ek létrehozása terén túl gyorsnak találták a tempót, utaltak bizonyos patronálási tapasztalatokra. Volt olyan hang - különösen értelmiségi pártszervezetekben - hogy a tempót lassítani kell, vigyázni kell arra, hogy ne rotsuk el a munkás-paraszt szövetséget azzal, hogy túl gyors a tsz-ek létrehozása. A kommunisták között is ebben az időben problémát okozott a lenini hármas jelszó alkalmazása és a párt azon álláspontja, hogy a jelenlegi körülmények között ennek alkalmazása módosul. Problémát okozott a tsz-ek megszervezése soráA az, hogy a lculákok is beléphetnek a tsz-be, résztvehetnek a tsz- munkájában. Az a tapasztalat - miután létrejött és uj feladatok kerültek napirendre - itt a helytelen nézetek leküzdése volt a legkönnyebb és a legkevesebb ellenállással itt találkoztunk. Miért? A munkás-paraszt szövetség városban eleven, a pártmunka mindennapi gyakorlatával találkozó kérdés. Kerületi üzemeinkbe sok vidéki dolgozó jár be és számosán járnak le üzemi dolgozóink közül patronáló munkára, igy sokalta könnyebb az elvtársakat meggyőzni arról, miért helyes a pártnak ez a politikája. Tehát ma a párttagság körében a téves, helytelen nézetek nem elsősorban a munkás^araszt szövetség kérdésében jelentkeznek. Nem azt mondom, hogy ilyen nincs, de nem ez a jellemző, amikor a szövetségi politika terén tapasztalható helytelen nézetekről beszélünk. Hol találkozunk ilyen problémával? Mikor a városi lakosság ellátásáról van szó - itt jelentkeznek parasztellenes hangulatok. Jelentkezik az üzemekben a kétlakiaknál, ahol ez eléggé eleven probléma. De, nem a kommunistáknál tapasztalható ez, hanem a pártonkivüli dolgozóknál és úgy vesszük észre a hang ellen a párttagok helyesen fel tudnak lépni. ■______________ - 11 ___________________________________/ ________________________________________________________________________________________________________________:_________________ £ .» - 2 - í