Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.13.a/3)

1961-10-16

*

Ha ma a párttagságnál problémát látunk, az elsősorban abban van, hogy van egy bizonyos!okú türelmetlenség a tsz-ek jelenlegi fejlődésének tempójával szemben. Azt várják kommunistáink közül egyesek, hogy szemléletében fog beérni a tsz- parasztság öntudatosodása, munkafegyelme és gyorsabban fog jelentkezni a nagyüzemi mezőgazdaság előnye. Ez jelenleg nincs igy, a párt is megmondotta, hogy ez hosszabb idő kérdése.

Ezzel együtt az a véleményünk, hogy nem ez a központi kérdés amikor a szövetségi politika viteléről és ezzel kapcsolatos helytelen nézetekről beszélünk - de, ezek sem kerülhetnek le napirendről.

Hol látunk problémát mindenek előtt?

Ez a párt értelmiségi politikájának megértetése és alkalmazása terén mutatkozik. Bár erről a kérdésről - a szövetségi politika keretén belül - egyes üzemeinkben is, mint pl. a Ganz-Mávagban is vitatkoztunk a kommunistákkal, az a tapasztalat, hogy van az üzemekben értelmiségellenesség a műszaki értelmiséggel szemben is, mely még a kommunisták részéről is megnyilvánul.

~ Az előző kérdésnél inkább a pártönkivüli munkásoknál volt probléma,

mig ennél a kérdésnél a párttagságnál is jérészben találkozunk téves, vagy helytelen nézetekkel. Pártvezetőségeink, titkáraink részéről is elhangzottak nagyon vaskosan olyan türelmetlen, balos, szektás nézetek, melyek erősen szubjektív vélemények voltak az értelmiséggel szemben.

Hagy port vert fel a Iíorbuly-vita a Ganz-Mávagban, s úgy érezzük, ez nem lezárt kérdés ott még ma sem.

Eléggé súlyos probléma, hogy üzemeinkben nem csak pártonkivüli, hanem kommunista értelmiségiekkel szemben is jelentkezik bizonyosfokú bizalmatlanság és az a véleményünk, hogy ebben a kérdésben tovább kell vitatkozni.

Találkozunk más értelmiségi réteggel kapcsolatos problémával is, ilyen a pedagógus párt szervezőtekben lévő bizonyosfoku értelmiségellenesség. Pl. a Széchenyi Gimnázium pártcsoport ja - az értelmiségi politika alkalmazása terén - szemben állt a szintén kommunista igazgatóval. A kommunista igazgató liberális állásponton volt a pártonkivüliekkel szemben, mig a pártcsoport szektás álláspontot képviselt. Ebben a gimnáziumban, történt meg az, hogy a pártcsoport egy 4+2 tételt állított fel. /Ismeretes, hogy az iskolareform kapcsán van a 5+2-es oktatás./ Ez azt jelenti az adott esetben, hogy ott 4 kommunista és 2 megbízható pártonkivüli van, mig a többi 16 pedagógus nem megbízható. Ilyen volt a többi iskolában is, mely azt mutatja a szövetségi politika gyakorlati alkalmazásánál, hogy menynyire bíznak meg a pártonkivüli pedagógusokban.

Másik, azért nem lépnek fel e helytelen nézetekkel szemben, mert e kettősség: a liberális és szektás nézet erősen gyengítette a párt helyes politikájának alkalmazását.

Találkoztunk értelmiségi pártszervezetekben eléggé helytelen, liberálizmussal is. Olyan álláspontokkal, mely egyes kommunisták és pártonkivüliok részéről megnyilvánul, mint nyomás a kommunisták felé: a munkásosztály vezotő szerepének lebecsülése, a volt értelmiség szerepének túlértékelése.

Az a tapasztalat, hogy a párt értelmiségi politikájának kérdésében - ha nem. is lehet mereven kimondani - üzemeinkben és értelmiségi pártszervezeteinkben - az ellenkezőjével találkozunk, amikor nem tudnak a kommunisták ellentállni a pártonkivüli nyomásnak.

. / .

________________________________________ __í__________________________________________/- ... v*.

V- 3 -