Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.13.a/1)
1957-06-01
J ■ ;í í> T- 16 - / i j kell térnie a pártba, hogy a proletár bázis itt Budapesten szilárd maradjon. Elviselhetetlen, hogy a vidék sokkal jobb képet mutasson, mint Pest. S ebben a vezetés sok mindenben hibás és ezt a hibát helyre kell hozni. Bonyolult, nehéz a feladat, mert egyik szemünkkel látni kell a nagyüzemet és harcolnunk érte, a másik szemünkkel pedig harcolni kell az u.n. idegen nézetek behatolása ellen. Keresem már azt a pártaktivát, ahol valaki felállna és elmondaná, miért nem ért egyet a párttal. Valahogy nagyon belesimultak itt a tegnapi revizionisták és idegen nézetek képviselői a párttagságba, de lehet az is, hogy taktikai szempontból hallgatnak. Az V.kerületbe is én megyek el és nem fogok hadititkot elárulni vele, arra kértem a titkárt, hogy lehetőleg úgy intézze, csak azok szólaljanak fel, akik nem értenek velünk egyet, hogy legyen kivel harcoljak. Erre közölte: nem valószínű, mert az összetétel egészséges és ha mégis lesz, akkor azok hallgatni fognak úgy, hogy az utóbbi időben hallgatnak . Kost itt Szalai elvtárs érintette azt a kérdést, amit a párt Országos Értekezlete fog felvetni. Nekünk felelni kell a revizionizmus, dogmatizmus kérdésekre. Meg kell mondanom őszintén: én régen ismerem Szalai elvtársat, ha jól emlékszem egy 2o-25 éve. Szalai elvtárs kommunista volt és én szociáldemokrata, de neharagudjon, ha a kommunistát én oktatom ki, a szociáldemokrata. K revizionizmus kérdésében elmondott okfejtésében //// van egykét ugrópont, amit meg kell fogni, mert félreértésre adna okot és azt hiszik, hogy én itt ültem, hallgattam, tehát egyetértek magával. Nem, nem értek egyet. Sok mindenben nem értek egyet. Abban a megfogalmazásban, hogy mi a revizionizmus történeti szerepe, abban is csak részben, mert volt egy megfejtése, hogy "amikor a munkásosztály defenzívában van, akkor jelentkezik a revizionizmus". Nem!, akkor is jelentkezik a revizionizmus, mikor a munkásosztály nemzetközi méretekben is támadásban volt. Berstein személye, egy ilyen személy, amikor lényegében a bersteinizmus nem az I, Világháború alatt, vagy után született meg, hanem jóval előbb, amikor még a II.Világháborúról nincs szó, amikor a német munkásmozgalom előtt szélesre tárult az ut, a választójog alapján, Európa összes országai között a legnagyobb képviselettel birt, vezető párt volt. Igazodott is az európai munkásmozgalom hozzá. Lenin monjda, hogy: "mennyi mindent kaptunk mi ettől a párttól" és még Kautzkynak is tudott megfelelő gesztust adni, hogy azok a müvek, melyeket irt, nagy részét Német- és Oroszországban jobban ismerték, mint másutt. Tehát a revizionizmus nemcsak akkor jelentkezik, mikor az illető ország, vagy a nemzetközi munkásmozgalom defenzívába szorul, ez jelentkezik mindig, amikor az illető ország, vagy nemzetközi munkásmozgalom egy probléma elé kerül. Abban a pillanatban szerintem a burzsoázia maga nézetei feecsempécsik a pártba és az osztályon, a párton belül érvényesíteni akarja. Megmondom én Szalai elvtárs, mikor kijöttem tavaly a börtönből I és a XX.Kongresszust elkezdtem olvasni, tanulmányozni, nekem is fejtörést okozott, a több pártrendszer parlamenti utón való megvalósítása a szocializmusban, de maguk mindig csak az egyik oldalt nézik, vagy idézik. Egy bizonyos, fontos idézetet nem idéznek: hol nem lehetséges demokratikus utón. És a két idézetet nem lehet egymástól elszakítani, mert az felveti a kiélesedett osztályharc kérdését. Amerikában nem lehet demokratikusan ezt a kérdést | megvalósítani. . / . / $
