Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.12.a/7)
1957-01-04
r ,1 —2— | A párt kazponti vezetése végül belátta, hogy nem volt külöTMsebb °k arra, hogy a pártból kizárják, ennek dacára nem von tők le ebből a következtetéseket, nem hozták vissza a pártba,. vclb bátorságunk, erőnk- hanem olyan helyzet te remtődott, amelyben Nagy Imre lénésról-lépésre mártírrá vált- Rákosi, Gerő mártírjává, és végül- október második felében az ország egyik ^népszerűbb embere lett. Talán azt is mondhatná . a legnépszerűbb emberré vált, október közepére, október másod •.]• felére,# Korül volt véve olyan emberekkel, akik elégedetlenek voltak módszereinkkel, törvénytelenségekkel és egyebekkel és olyan elemekkel amelyek tudatosan készitették elő az ellenfo -/Problémákat íTf'V8 latí&» hová vezet. Pártunk azután elkö SÍÍ5L í ^ helyett, hogy az ilyen/iííí«f**ijjsr*:fc#* párton belül oldják meg, elnyomták az ilyen bírálatokat és azi -SÍFfaÍTnS®?te* annaíA bW a ^re vita kikerüljön a part hatáskörén túl, a Petőfi körön keresztül, ki az utcára. Az utca bekapcsolódott ebbe a munkába és végül részt vett a ieg?ltr®8 ellenforradalomban. Ahogy Nagy Imre tévéf8 nn ^áíom: gondolom, hogy - most függetlenül at^ ífi,! gy sy J^re tudatosan hagy ném tudatosan készült erre vagy nem - nem hinném, hogy kiment a hivatalából és megfontol tan ment volna hazat vagy népet árulni. Nem. De a tevékehysé-4.1 n^P*Ts árulókkal. Ez abban van, hogy f?3Í?F latlanul es anélkül, hogy bárkivel a kormány olvan-IÍíí^ ílKl°Ina, olyan jeIszavfkat ^dobott be és olyan intézkedéseket tett, amelaek kimerítik az árulás xxnfó ismérvét* Gondolok elsősorban arra hogy Ensz csapatok jöjjenek Magyarországra, a Varsói szerződés felmondása, vagy - és ez talán a legsúlyosabb - a szovjet csapatokkal szembeni ellei. állas november 4-en, végül menekülés. Ki elől? A szovjet csapi • tok elöl. hova? A jugoszláv nagykövetségre. Ezek olyan tények araüyekrol csak azt lehet mondani, hogy egy áruló tevékenysége;. .-a2|í2^L.Í2ISÖlItex - Magyarországon nem nagy szim^ í v°lvei 52!k* „£ ? n!kem na^on és azt hiszem, a néni - c inaí fi ,m olyan ban8°kat is, hogy minden szovjet tankot megcsókolnának, mert nemcsak az ő és családjuk e etet mentettek -eg, de a magyar dolgozó nép szine-javának eJetet, A helyzet, amelyben országunk volt november 4-én az *} 1 íBm°rt» f 2 ^atrocitások akkor már 3-4 napja m ■ -í?i+*i*?*?!nber#í S2azait öltó^ meg az utcákon, tereken es ahol találták; a fasiszta fehérterrór m gkesdődött, kibonti kozoban volt. Az elvtársak közül sokan emlékeznek az Í919-es proletarforradalom történetére. Ott az történt, hogy a proletariátus magához ragadta a hatalmat, ami nem tetszett a volt tőkéseknek, hadiszállítóknak, kirúlypártiaknak és a külföldi imperialisták segítségével a kis tíagyaországon a proletárforra aalmat ragxaÉOfÉiiÉiákK vérbefojtották. Es ennek következménye, a ieherterror, a fasizmus borzalmas vérengzése volt. A magyar dolgozó népből ekkor 7o ezer volt az áldozat. Ha erre emlékezünk, nem nehéz kitalálni, hogy a mostani körülmények között. a b®ZS0é.zia, a tőkés rendszer a nyakán érezte a hurkoC, az áldozatok száma nem 7o ezer lett volna, haaem ennek a sokszorosai lyen körülmények között a munkás-paraszt forradalmi kormány latta meg, hogy mi a fejlődés iránya.Ezt nem volt nehéz atni, ha megtámadták a Központi Párthazat, amikor emberekre | ^ AVq5 eip5J Illncseltét> ^ iaká3|)tfi ^ ^ |
