Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.12.a/4)

1980-07-01

r n- 6 -móny szerinti bérkülönbségeket,

A tudati tényezők sorában meghatározó, hogy változatlanul erős a nivellálásra irányuló nyomás. A FŐBER-nél kitűnt: a vállalat vezetői és az átlagosnál jobban dolgozók támogatják a differenciálást, mig az átlagosan dolgozók - és minden munkahelyen ők vannak számszerű többségben! - az "igazságos elosztást", magyarán a nivellálás fenntartását kívánják. Az ÉTK-nél széleskörű vita után a demokratikus fórumok állásfoglalásával a mozgóbér 198o-ra tervezett részarányát 4o %-ról 3o %-ra csökkentették, noha a Pártvezetőaég éa a gazdasági vezetés a magasabb mozgóbér előirányzatot támogatta.

Elvileg általánosan elismert, hogy a szociális igény és a munka szerinti elosztás nem keverhető össze. A gyakorlatban változatlanul nagy nyomás nehezedik a vezetőkre és a kokkeltivákra, a nyugdij előtt állók - teljesítménytől független - előnyben részesítésére, Fontos tapasztalat, hogy ez nemcsak a személyükben érintettek nézeteivel - érdekeivel egyezik, hanem ennél sokkal szélesebb kör - a leendő nyugdíjasok - támogatásával ie találkozik. Megfogalmazódtak olyan álláspontok ie, amelyek bérezési indokokkal Ítélték túlzónak az ifjúság "előtérbe állítását" /BKV Vasúti Járműjavító Gyáregység/.

Ezek az álláspontok arra alapozódtak: ne a fiatalok "élethelyzete" hanem munkájuk legyen az elosztás mércéje.

A bérdifferenciáláe tudati motivációi között kiemelkedő jelentőségű a demokratizmus, a nyilvánosság. Sok helyütt a dolgozók nem értik és értelmezik megfelelően a differenciálás okait, alkalmazásának előnyeit. A nyilvánosság témaköréhez tartozik, hogy a dolgozók a differenciáláe indokoltságát szükségképpen összekapcsolják a munkahely, a vállalat általános gazdálkodási színvonalával, szervezettaágéval és ebből következően: a vezetők rátermettségével, alkalmasságával.

Mindez különösen aláhúzza a vállalati demokratikus intézményrendszerek működésének jelentőségét; a differenciálás okainak és feltételrendszerének társadalmi indoklását.

I I II II I ■ [ ’ - * fa-------j.--------fa— —_j