Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.12.a/4)

1980-01-02

^ - 17 -üteme 1979-ben lelassult - a nemzetközi gazdasági környezet változása miatt módosult nemzetgazdasági célkitűzéseknek megfelelően. Az ipari szervezeteken belül a szövetkezetek 1975-1979

között az ipari átlagot meghaladóan, 39,7 %-kal növelték terme-1 , %

lésüket, de a szövetkezeti szektorban is lelassult 1979-ben a termelés növekedésének dinamikája.

Az átlag természetesen jelentős eltéréseket takar. A KEMIKÁL Épitőanyagipari Vállalat például közel háromszorosára, a Nemez- és Rostfeldolgozó HSZ több mint másfélszeresére emelte termelését, ugyanakkor az Egyetemi Nyomda és a BUDAGANT Kesztyűs Szövetkezet termelése csökkent. Az építőipari vállalatok és szövetkezetek termelésüket már az V. ötéves terv első négy éve alatt az ötéves népgazdasági előirányzatot meghaladóan, 40,7 %kai növelték, és az ötéves tervük időarányos részét is túlteljesítették. A kereskedelmi vállalatok eladási forgalma szintén dinamikusan, négy év alatt 40,8 %-kal fejlődött. A kereskedelmen belül a nagykereskedelmi vállalatok eladási forgalma emelkedett a leggyorsabban (a Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalaté például több mint kétszeresére), a vendéglátó vállalatoké pedig a leglassabban, annak következtében, hogy a tervciklusban több olyan központi intézkedés is született (például a szeszforgalmazás korlátozása, az 1979. julius 23-i áremelés), amely a vendéglátás keresletére korlátozólag hatott.

Az ipari termelés növekedésénél gyorsabb ütemben emelkedett az export. A rubelelszámolású export növekedési üteme meghaladta a nem rubelelszámolású export növekedési ütemét. Kerületünk rubelelszámolású exportja 1,2 milliárd, nem rubelelszámolású exportja 1,3 milliárd forintot ér el. A rubelelszámolású relációban a Híradástechnika Szövetkezet, a nem rubelelszámolású piacon a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat bonyolítja le a legnagyobb exportforgalmat. Az export gazdaságossága a rubelelszámolású exportnál kis mértékben, a dollárelszémolásu exportnál nagyobb mértékben javult, az egy rubel eléréséhez szükséges export 24,83 Ft-ra, az egy dolláréhoz szükséges 35,93 Ft-ra csökkent.

Az import az exportnál kisebb ütemben emelkedett. A rubelelszámolású import növekedését jelentősen meghaladta a dollárelszámolásu import emelkedése.

I ^_______________________11_________________________. |

j W" I ■! I 111 ' ' ' II , i I , I j . M A--------