Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.12.a/4)
1968-03-06
r - n Lázár elvtárs: Egy két szüval utal arra, amit Fekete elvtárs is említett, hogy az év végén milyen problémák merültek fel a Típusterv dolgozói körében, ma&l amelynek megoldása 1968-ra biztosítva van. Ami az uj mechanizmus bevezetésével kapcsolatos közhangulatot illeti, legalább olyan jó volt, mint az ismeretes egész kerületi egész vonatkozásban. A mechanizmus bevezetése utáni időszakban nagyon komoly feladat hárult az Intézet vezető stábjára, azonban merültek fel olyan nézetek, hogy éx*demes-e a tipizálással foglalkozni, ez a kérdés lerendezŐdött, Fó problémának láttuk akkoriban, hogy megoldást nyerjen a dolgozók anyagi érdekeltsége, folyamatos munkával való ellátása. Olyan elhatározások születtek, ha nem megy hát ne forszírozzuk a tipustervezést, hanem próbálunk betörni olyan területekre, ahol még nem folytattunk tevékenységet. Arai az adaptálásokat illeti utalnak arra a magjegyzési’©, hogy sok tervező vállalat még a 2,5 szorzószámnál is alacsonyabb dijat kap, szerintem azért kapja azt az alacsonyabb összeget, mert kap egy kész típustervet is. Vállalatunk viszont tipustervezést végez, terveket készít, megilleti a kétszeres szorzó. Az egy másita kérdés, hogy az ÉM nern mindig tudja finanszírozni, hanem a tervező vállalatok járuljanak hozzá. Az aqagi kérdések nálunk is előtérbe kerültek, ennek egyrészt az is volt az oka, hogy a Tipustervező Intézetnél 4 év óta bérfejlesztésre egy vasat sem kaptunk.Sajnos a Tipustervező Intézetnél a vállalat jó tounkája nem a mérlegében mutatkozik meg, hanem abban, hogy az ipar tipizálásával népgazdasági szinten milyen megtakarités jelentkezik. Mikor ez a dolog felvetődött a minisztériumban egy részleges megoldás adódott, hogya nyereségből egy bizonyos részt kikötünk a magunk részére is, hiszen joga van kikötni, hogy a nyereségből valamilyen módon részesüljön.Az igaz, hogy a Tlpusterv-nél dolgozók átlagbére magasabb, mint a többi tervező vállalat átlagbére, de az összetétel is egészen más. Hegedűs elvtárs: Ami a 2,5 szőrös szorzót illeti ez nemcsak a Típusterv problémája, hanem a tipizálásnak. Az a véleményem, - hogy a két vállalat dolgozóé között nincs feszültség, mert személy szerint neki is jó emberi kapcsolatai vannak több Lakótervnél dolgozóval.Viszont köztem és Fekete elvtárs között nem jó a ^ viszony megdöbbentett Fekete elvtárs nyilatkozata, elismerő szavai, amit a szülésről mondott. Arra utal, hogy létesítményei 70%-át adaptálás utján csinálta, mikor ezt itt elmondja és elismeri, hogy létünk az Ő vállalata létét is meghatározza, nem átalja megkeresni a többi tervező intézeteket, pl. a Középülettervező Vállalatot, ós ott arra hivni fel ő két, hogy fogjanak össze azon vélemény kinyilvánítására, hogy szüntessék meg a Típustervet, mert arra szükség hincs. Ezt azzal indokolta, hogy veszélyeztetjük, mint konkurencia, és a tipizálást ők maguk meg tudják oldani. Ennek alapján, hogy csatlakozzam szavaihoz, a gyermeknek meg kell tagadnia a szülőanyját, de tulajdonképpen, nekünk nem a Lakóterv, hanem az Állami Magasépítő Vállalat volt a jogelődünk, és ugy a Lakóterv, mint a Típusterv 12 évvel ezelőtt egyidőben alakultunk. Tehát magatartását csak elitélem, és tartom azt a véleményem, hogy ha feszültség van a két vállalat között az csak a munkakapcsolat alapján lehet. Dr. Lukács elvtárs: Megvitattuk a Típusterv igazgatójábak jelentését ázzál egyetértünk és elfogadjuk. Kicsendül a hozzászólásokból is, hogy az irányítás uj rendszerére való átállás, mint minden vállalatnál a Típustervnél is, rendkívül erőfeszítéseket jelentettek. Problémaként vetették fel, hogy a végzett munka nem a tervező intézetnél realizálódott,. <X tipustervezéssel kapcsolatban, hanem a népgazdasági feladatok végrehajtásában,. /u~©, XjljumjW 3 ~ L.-----------------------------------= yU
