Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.12.a/4)
1968-03-06
r ... n Hadó elvtárs: A két tervező vállalat pártalapszervezetileg a VII. ker. PB-hez tartozik. Tehát ugy szakmailag, mint politikailag közös iranyitás alatt állnak, ennek dacára nem lehetett elérni a jó elvtársi kapcsolatot közöttük. A dolog annál is érthetetlenebb, mivel nincs objektív ok. Mindegyik vállalat Munkával el van látva, tehát még ilyen vonatkozásban sincs ok a szembenállásra. Ilyen körülmények között nem találok okot a rossz kapcsolatra,Javaslom a PVB. kérje fel a két vallalat pártvezetőségót, hogy tegyenek meg nindent annak érdekében, hogya kapcsolat megjavuljon. A gazdasági vezetés feladata ugyancsak a kapcsolat jobbátétele, az EM is fel kell figyeljen erre. Gábor elvtárs: Az elvtársak felvetik a kettő- és kettő és félszeres szorzó jogtalanságát. Ennek végső soron olyan formában adnak hangot, hogy ez méltánytalanság, véleménye szerint, ugy anyagilag, mint erkölcsileg a kérdést helyére kell tenni. 0 nem lát ebben a kérdésben komolyabb aggodalomra okot, hiszen az eddigi központi hitelellátással zsemben, most egy vállalati gazdálkodásra kell áttérni. Természetesen -rt ez az uj módszer más munkastílust igényel, mint eddig. A beterjesztett anyaggal egyetért, nem tudja elfogadni, hogy a beruházási megtakarításokból a típusterv miért nem részesül. Borbély elvtárs: Eddig a tipizálás központi rendszerben valósult meg. Az egesz tevéekenység központi módon került meghatározásra. Ennek másik vetülete volt, hogy a tipizálási tevékenység teljesen központi keretekből történt. A kidolgozott típustervek kötelezőek voltak ezt az uj mechanizmusban szükséges megváltoztatni, sajnos a megváltoztatás nem történhet egyik napról a másikra* Két három év alatt kell kibontakoznia, a tipizálási tevékenység uj formáinak. Szükséges, hogy a tipizálás ne csak központi, hanem vállalati tevékenységgé is váljon. Hogy az Ém-en kivül álló más központi szervek is végezhessenek tipizáló tevékenységet, saját gyártmányaikat tipizálhassák. Bár ezeknek az irányítása a tipustervező intézet feladata lesz a jövőben is. Ugyanakkor megmarad az a lehetőség is, hogy a tervező vállalatok adaptálhassanak terveket. Jelenlegi álláspontok szerint, főleg a második szempontot kívánjuk fejleszteni. A tipustervezésnél kötelező szemelőtb tartani a műszaki-gazdasági követelményeket. Sajnos ezt a széleskörű feladatot nem lehet egyszerre meg oldani, ez kéjfcip kétlépcsős megoldást igényel. Egy so r Intézkedést tettünk a műszaki fejlesztés érdekében, 10,millió forintot irányoztunk elő a fejlesztésre. Gyakorlatilag azt jelenti, hogy az intézet tevékenységének kétharmadát központi keretből biztosítjuk. Természetes, ezekután hozzá kell látni a távlati jellegű tervezéshez. Ki kell adnunk az egész tipizálás rendszerére vonatkozó miniszteri re ndeletet. B« Kovács elvtárs: A válaszból megértettem, hogy a generál tervező adja meg a normatívákat, és igy a tipustervező intézet közvetlenül nem foglalkozik az általam felvetett kérdéssel* Kéri, hogy az ilyen megrendelések alkalmával az általa felvetett állategészségügyi aaempontokra Üivják fel az intézet illetékesei a megrendelő és a kivitelező figyelmét. Gergely elvtárs: Ami a tapasztalatokat illeti,tulajdonképpen még csak kevéssel rendelkezünk,mert kevés az az idő ami e tekintetben rendelkezésre áll. Az első dologr;,hogy az ÉM.-hez tarfcozó tervező intézetek munkaellátott., sága megfelelői Jobban a szerződési lehetőségek,a jómunka végzéséhet lényegében biztosítottak a feltételek. I _A J
