Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.12.a/4)
1965-02-10
rr m y m A párttagok nevelésének nemcsak a pártfegyelmi eljárás az egyetlen módja és eszköze. Nem lehet olyan szinten vizsgálni mint máshol a gazdasági fegyelmiül,. Akkor nincs problér-a,fea olyan súlyos vétséget követ el valaki,amiért biróságilag is felelős. , Nem tartanám helyesnek azt amit Gábor elvtárs java: olt,hogy minden parttag magatartását napirendre kellene tűzni. Egyetlen helyes módszer ha folyamatosan foglalkozunk az elvtársakkal és olyana ligkör, hogy őszintén feltárja problémáit* Nem lenne helyes abba a hibaba bele esni,ami régebben gyakorlat volt,, hogy kritikai - önkritikái órakat tartsunk ettől as emberek elvadulnának, Gábor elvtárs: Egyik dolog amiért szeretnék hozzászólni, hogy a nevelés -----------------—egyik fontos tényezőjea fenyítés, de ugyanakkor fontos a dicséret is, mert ez által kapja meg igazi súlyát a fenyítés is. Igen örvendetesnek tartom, hogy senki nem kapott partbüntetést határozatok végre nem hajtásáért, vagy a pártélet elhanyagolnaaért. Ha meg van az emberek megfelelő nevelése, akkor lehét beszélni a fegyelmi büntetés fokozásáról, ra Dr.Csicsay elvtárs: Valóban a jelentés és a tapasztalatok alapjan a fegyelmi munka összképe kedvező.Mégis mi lehet a javulás oka ; A párt politika helyessége, a párttagság felkész ült aégs és a bekövetkezett színvonal emelkedés. Ennek dacara sok hiba volt a türelmes nevelő munka területén. Kritika tárgyét képezi az a liberalizmus ami eluralkodott állami és pártv nalon is,lehet ennek következménye is, hogy abszolút számban csökkenést mutat a fegyelmik szama. Magam is azon a véleményen vagyok, hogy alapvetően azok a tényezőkbefolyásolták a helyzetet, mely a párttagság érettségével van kapcsolatban, A liberalizmussal és humanizmussal vitába kell szállni, ennek olyan értelmezésével, amit Gábor elvtárs mondott, hogy ő maga is azok közé tartozik,akik a humanista megoldás felé hajlanak. Lényegében üincs itt «ih ne a humanitás felé hajlana. Mi is a humanizmus, itt az Erőm, a Névan o,filmre kell utalnom, be mutat olyan részeket, ahol a néjj Ítélete súlyt le az árulókra. Egy polgári humanista szemében ez barbárságnak tűnne,mi pedig egyet értünk vele,mert ha lehetőség lett volna,mikor 1956-^an elrtársainkat megölték az ellenforradalmárok személyesen le tudtunk volna velük számolni, A példát ilusztrálás képen mondtam el, mikor is vagyunk humanisták, akkor, ha az egyén érdekét nézzük csak,vagy azt nézzük,hogy az ra egész ember elbírálása mellett a közösség érdekeit is*Itt mágfezt szeretném megmondani,hogy annak dacára, hogy nem voltunk Gábor elvtarssal egy véleményen ama bizonyos dologban nem tartom magam anti humanistának. Egyszerűen arról van szó, hogy a tények megítélését minden esetben szubjektumok, emberek végzik. , A páítfegyelmi munka szerves része a partmunkanak és a nevelést is ugy kell tekinteni* Sajnos eddig nem éltünk a lehetőségekkel és a számunkra, de mindenki számára tanulságos fegyelmi ügyekből nem vontuk le a tanul* ságokatp Mégis ugy gondolom, mikor a PB. foglalkozott a kadernevelés kérdésével és azt kerületi titkári értekezleten megtárgyaltukaz alapszervezetek titkáraival,majd kötelező taggyűlési témának irtutóelő,vagy a párt 1963 december 5-i, vagy 1964 décember lo-i határozatokból adodó feladatokat tárgyaltűk,vagy bármilyen konkrét határozat végrehajtásáról tanácskoztunk,akkor mindig nevelő munkát is végeztünk egyben a megelőzés feladatát is ellátjuk. Ennek a nevelő munkának színvonala,rendszeressége és következtetései vajon elegendőek voltak- e, erre azt válaszolhat juk,hogy nem lehetünk munkánkkal* elégedettek, « ra ----------------------_j
