Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.12.a/4)

1964-02-05

r “i » 3 \ s A lemorzsolódással kalcsolatban elmondja,bog^ nemcsak oktatási prob­léma ez. Az Oktatási Bizottság ezt a problémát egyedül megoldani képte­len ez évek óta tartó folyamat. Igen nagyfokú felelőtlenség van az em­berekben. Az egész probléma onnan ered,hogy ak oktatási óv beindításánál az alap­szervezetek nem eléggé előrelátók és sokkal nagyobb létszámot jelentenek, mint a valóságban amennyi eljön,már itt kezdődnek a problémák, pérsae ennel a kérdésnél nem akarja az oktatási bizottság felelőssegét csökken teni. Egyet le kell szegezni,hogy a következő oktatási év előkészítését már kora tavasszal el kell kezdeni. Annak dacára, hogy a K.B. határo­zat leszegezi a pártoktatásban való részvétel nem kötelező,azért ezt a kérdést nem lehet csupán a párttagságra bizni. A pártalapszervezetk taggyűlésén már idejében foglalkozni kell a pártoktatás kérdésével,igen helytelennek tartja,hogy a második félévbe kerül megvitatásra, ez már ké­ső. Másik kérdés,hogy addig ki esik a pártszervezet hatósugara alól a pártoktatás. A lemorzsolódáshoz hozzájárul .a szakcsoportok munkája is a prop. előkészitők szinvonala nem üti meg a kívánt mértéket, a propa­gandisták zöme ma már többet vár.Hiba volta az is, hogy jóformán minden te szakcsoportban személyi változások voltak. Valóban januárban viták zajlóbbak le,de az Oktatási Bizottság tarott ' vitát a szakcsoportok még nem. Véleménye szerint nem kellene kötelezni minden propaganditást,hogy részt vegyen az előkészítőn, itt arra gondol,ha pl.valakinek 2 éves pártisko­­lája van annak meg van a kellő előképzettsége,ugyanúgy a M.L,Egyete­met végzettekre is gondol,Igen nehezen lehet előre lépni a pártokta­tás korszerűsítése térné. Arra a kérdésre felelve, hogy mit kiván tenni az Oktatási Bizottság a lemorzsolódás megszüntetéséért elmondja, hogy egyenként leülnek a szak­csoport vezetőkkel és igen komoly formában elbeszélnek velük ós ugy ve­tik fel a kér .ést,hogy tudják, vagy nem tudják csinálni, mert ha nem akkor kereshek más elvtársat e- munkára. Másrészt alaposan megnézik, hogy milyen lehet, ségek vannak uj elvtársak bevonására a szakcsopor­­! tokban, A fegyelemnél tapasztalható egy általános lazulás,ezért azt tervezik, hogy akik nem jönnek el a propagandista előkészítőre,azok neveit közlik az alapszervezet vezetőségével. A KGST-vel kapcsolatban vannak olyan nézetek,hogy nyugaton jobban meg­­te oldaják az ilyen.gazdasági szövetsfjst, és konkrét kérdésekben előbbre vannak,mint a Szoc.országok. Hiba az is, hogy a szakcsoport vezetők legnagyobb része funkcionárius és igy kevés ideje van, nagy a letoerhelésük. A M.L.Középiskolán résztvevők nagy többségének már van pártiskolája és igy alkalmas erre az oktatási formára, mire jogosít ez az iskoáa? Nincs olyan terv, hogy mindenki ezután elmenjen M.L,Esti egyetemre,vi­szont ezek az elvtársak alkalmasak lesznek propagandista munkára. A fizikai állományú propagándi&ák csökkenésével kapcsolatban elmondja, hogy ennek az az oka,hogy ezek az elvtársak időközben állami oktatáson különféle iskolákat vógeztek?minek folyamányaként más beosztásba kerül­tek és igy megszűntek fizikai állományúak lennei ilyen megvilágításban , nem olyan nagy a probléma. Kérése,hogy a PB, az ellenőrzés kérdésében adjon segítséget.Nagyon kéri, ha az oktatási munka titkári napirendre kerül,akkor hivják meg a vezető propagandistákat,hogy ott hallhassák az alapszervezeti titkárok vélemé­nyét e - kérdésben. Kéri VB.-t,hogy követelményként adja az alapszer­vezeti titkárok felé,hogy az oktatási munkát tekintsék olyan fontos pártmunkának,mint bármi más területebK, tó- 7 _ i

Next

/
Oldalképek
Tartalom