Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.12.a/3)
1988-02-02
I I ' f H ,-t. ' , •\ü '■ •'••• V Í’ -} -- |„ ■■ ■ '*|| 'H Ű ’l llKl<iÉlHTV*‘l'",Ji,**il ■■■!—"■» w........- 3 ~ ..ki,,,., .• társadalom alkotó erőinek mozgósítására. A demokratizmus egyszersmind a reform-A szocializmus internacionalista eszme, amely torténe mileg konkrét nemzet' intézkedések meghozatalában való részvétel biztosításával megkönnyíti ezek társadalmi adottságok talaján valósul meg. A nemzeti és a nemzetközi tényezők egymást féltéw- t. 7^ n telező és gazdagító oldalai a szocialista eszmeiségnek és politikának. Világnézetünkeilogautatasat. ben a hazafiság az internacionalizmussal elválaszthatatlan egységet alkot. Az eszmék A reform a stabilitás és a változás egységét teremti meg a szocialista társadalom küzdelmében szemben állunk mind a nacionalizmussal, mind a kozmopolitizmussal, megújulási folyamatában. Minden reformfolyamat érdekütközésekkel, konfliktusokkal s a nemzeti értékek lebecsülésével. jár együtt. Ezek a konfliktusok jórészt a fejlődés elkerülhetetlen kísérőjelenséget. i - i Megoldásuk halogatása többnyire eltorlaszolja a haladás útját, és még súlyosabb te-A szocializmusban is újratermelődnek a marxista világnézettől eltérő ideolo- I sz^tsépeket teremt. A konfliktusok természetének feltárása tudományos és ideológiai, giák, így a vallásosság is. A politikai szövetség és a kozos cselekvés nem szünteti meg feloldásuk gyakorlati politikai feladat. a marxizmus és más szellemi áramlatok, a materializmus és az idealizmus közötti vi„nm. lágnézeti különbségeket. Az ideológiai munkában, a világnézeti kérdésekről folyta- I A reformlépéseket minden területre kiterjedően, egymással is egyeztetve szorotott dialógusban meggyőző érvekkel képviseljük a marxizmus-leninizmus elveit és ' san össze kell hangolni a társadalmi élet egyes területeinek fejlődési sajátosságaival, világnézetét Ezzel együtt fejleszteni kell azt a politikai gyakorlatot, amely keresi és Fejlődésünk mai szakaszában a döntő láncszem a gazdaság megújítása. A gazdasági feltárja a marxisták és nem marxisták közös cselekvési lehetőségeit, a népi-nemzeti egy- reformot kezdeményezve, irányítva szükségszerűen meg kell újulnia a politikának, ség jegyében összefogja az ország minden alkotóerejét. Ebből következik a társadalmi és politikai reformok szükségessége ts: a párt, a parlamenti, a kormányzati és az érdekképviseleti tevékenység megújítása; a tulajdonlás es 4. A szocializmus eredményes építésének elengedhetetlen feltétele az általános önigazgatás intézményeinek fejlesztése; a gazdasági szerkezetváltás társadalmi konfliktörvényszerűségeknek, az ország adottságainak, a nemzeti sajátosságoknak egyidejű tusainak rendezése; az egyenlőtlenségek társadalompolitikai kezelése. Minden körülméfigyelcmbevétele. Fejlődésünk kölcsönhatásban van a többi szocialista ország helyze- nyck között nagy gondot kell fordítani a kultúra, a tudomány fejlesztésére. Szem előtt lének alakulásával, a szocializmus egyetemes ügyével. Ezt fejezi ki szoros szövetségi kell tartanunk azt is, hogy a fiatalok esélykülönbségeinek csökkentéséhez csak a korviszonyunk a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés, a KGST tagországaival és kapcsola- SMrű oktatás teremtheti meg az alapot. lünk más szocialista országokkal. Kölcsönös érdekünk egymás megértése és támogatáa, az együttműködés, a tapasztalatok hasznosítása, s minden ország önálló útválasz- 2. A gazdasággal kapcsolatos ideológiai munkában abból a hazai fejlődés tapasz-aásának elismerése. » talataín nyugvó felismerésből indulunk ki, hogy a belátható történelmi szakaszban a KO . ..................... . szocialista gazdaság olyan tervgazdaság, amelyben döntő szerepe van a termelőeszkö-NO Nemzetünk előrehaladása megköveteli, hogy kapcsolódjunk az egyetemes ovi- zök társudalmi tulajdonának, s amely teret ad más tulajdonformáknak, és az áruterme-1 izáció fő áramlataihoz is. Ezt szolgálja a más társadalmi rendszerű országokkal kiépí- törvényszerűségeire, a piaci viszonyokra épít. ett együttműködés fejlesztése a békés egymás mellett élés elvei alapján. Ennek nem , ... . . r i ...íl,. „ mond ellent hogy természetszerűen részesei vagyunk az eszmék nemzetközi küzdcl- A tervszerűség a gazdasági fejlődés társadalmi céljainak megfogalmazásában, a mének Érdkín?, érvekkel, meggyőző erővel terjesszük a gazdasági .örvényszerűségek tudatos alkalmazásában jut érvény^ Az áruterme és •y.K i tli/tnus eszméit és felvegyük a küzdelmet az ideológiai diverzióval szemben. objektív törvényszerűségei megkövetelik a guzdaság viszonylagos autonómiáját. Az áru.zoualizinus eszméit, és telvegyüK a Kuzce.mei g (erJmelés és áru'sere működési sajátosságainak figyelmen kivül hagyása a gazdasági fej- . I lődés torzulásához, társadalmi feszültségekhez vezet. A politika feladata az, hogy társadalmi céljainkat a különböző értékekkel és érdekekkel számolva optimálisan egyeztesse az adott időszakban rendelkezésre álló erő- 1. A szocialista forradalom győzelme után a szocializmus önmegújító képességé- I forrásokkal, eszközökkel, emberi tényezőkkel, s mindezeket mozgósítsa a reális célok lek formája, a társadalmi ellentmondások megoldásának eszköze a reform. Az átfogó * megvalósítására. s következetes reform a túlélt tagadása és a szükséges újvdlaszokprogramszcrü össze- elsőbbsége a gazdasággal szemben nem jelenthet voluntarizmust: óglalása. A reform nem lri,et önc*“ °rSZag mindéi plikaí dttésnél számolni kelUnnak gazdasági feltételeivel és következni myagi és szellemi gazdagítását, nemzetünk felemelkedését kell szolgalma. ^ ga/daság autonóm működési törvényszerűségei objektíve körvonalazzák a A reformok bevezetésének ideje, üteme és mértéke objektív és szubjektív társapolitikai cselekvés határait. A politikai tevékenységnek a fő folyamatok tudatos alakiialmi feltételektől függ. Szükségességük felismerésében és bevezetésében kulcsszerepe tására, szabályozására kell irányulnia. an a pártnak, és nélkülözhetetlen a szerepe a központi irányító szegeknek, a toinegek A szocialista gazdaság természetéhez tartozónak tekintjük, hogy az újratermelési i .ezdeményezéseinek. a tudománynak, a változásokat érzékelő politikai ideo og . folyamatok ellentmondásosak, érdekütközések során valósulnak meg. A gazdasági meg\ reformok kidolgozásában és végrehajtásában a demokratizmus teremt lehetoseget a ‘> 1
