Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.12.a/3)
1988-02-02
I I * '• , * '■ ' ' ' ■ . ' f l\' \ l ' / i i ' í*' ’ ^ v‘ v « í i f - JL0* 2 ^ v \ Nf | //; | ^ 11 f 0- k ~ jjulás eltérően érinti és rangsorolja a különböző társadalmi rétegek, régiók, gazdálkodó 1 ' .‘gységek, munkakollektivák és egyének érdekeit. A magántevékenység és a saját munkán alapuló magántulajdon is hasznos szere-A szocializmus természetes velejárója a kollektívák, egyének közötti verseny az P®'lf[‘ bc a tiirsadalini szükségletek kielégítésében. Ideológiánk elismeri a magántevémyagi és szellemi értékek létrehozásában és elsujátilásában. Fejlődésünk követelménye, i,,Z Yui! Lu “J. JiV* ,Yr “pu„ 'Vugi,nlul"jdo" létjogosultságát. Arra törekszik, hogy a munka elismerésének alapja a teljesítmény legyen, vagyis megvalósuljon a jőve' -*011 a 11 011 K>zo '0,mil|l,ak működéséhez szükséges társadalmi légkör, delinek teljesítmény szerinti differenciálásit. Ez egyben hatékony eszköze, hajtóereje Társadalmi érdek is, hogy a lakossági pénzeszközük, a személyi tulajdonként fela szocializmus szálltára létfontosságú magas szintű termelékenységnek. Számolunk , halmozódott vagyon hasznosuljanak a termelésben és a szolgáltatásokban. Fontos azzal, hogy a teljesítmények szerinti differenciálás egyenlőtlenségek és társadalmi fe- ideológiai cs gyakorlati feladat olyan közfelfogás, illetve feltételrendszer megteremtése, szültségek forrásává is válhat. Ezeket a fejlődés érdekében vállalni kell. Ugyanakkora amely ösztönzi a megtakarítások ilyen célú hasznosítását, s elősegíti a pazarló, hivat’ szocialista társadalmi eszmények jegyében a politikai irányítás arra törekszik, hogy az kodó fogyasztás elvetését. egyenlőtlenségek kialakulását, újratermelődését társadalmilag szabályozott keretek ' Az értékieremin u>m..ibn*ac. .............................. között tartsa A munkateljesítménnyel nem összefüggő - s Igy nem indokol. - társa- korhűi?kSuk F ^ Sí ® S 0 ?0OC,Í a8 e vei"kc,1 kife ező *ya* dalmi egyenlőtlenségek mérsékléséhez, majd fokozatos leépítéséhez társadulonipoll- gek vállalkozó kés/séne nóvekediék K.I költ íi*? u cz®,ek ds'7? gaz .f[k” gys6‘ i.kji-siocKilpollNkal reformok Mf«rt..................................................................................................................................................................... ” * A termelés folyamatos megújítására, a változások kezdeményezésére és az azokhoz vuló alkalmazkodásra csak magas szinten képzett vezetők, korszerű ismeretekkel f rendelkező szellemi és fizikai dolgozók lehetnek képesek. Törekedni kell annak el- 111. ismertetésére, hogy a szellemi teljesítmények, az általános és a szakmai műveltség, a munkakultúra, a inunkacrkolcs társadalmi-gazdasági haladásunk alapvető fontosságú 1 • Az. elmúlt évtizedekben mélyrehatóan átalakult a magyar társadalom belső tényezői. . szerkezete. Megszűntek az antagonisztikus osztályellentétek. Az osztályok közeledésé-A szocialista gazdaság fejlődési törvényeivel és működésének alapelveivel, érté- Atík ^ tendenciája mellett a társadalmi szerkezetet inás típusú tényezők is alakítják, v keivel ideológiai munkánknak rendszeresen foglalkoznia kell, segítenie kell az ered, munka jellegének változása, a szaktudás, a műveltség mértéke, a jövedelemkülönbményesebb gazdálkodást. A gazdasági mechanizmus gyakorlati alakítása azonban nem s gc * a Y#8y°,d viszonyok, a településszerkezet módosulása stb. szerinti újabb rétegek, az ideológia, hanem a szaktudományokra is támaszkodó gazdaságpolitika feladata. jSK°i TMefijelenésével további differenciálódás is végbemegy. Ily módon újabb ér-A gazdaság hatékony működése ideológiai tevékenységünk eredményességének is feldekkulonbségek és érdekellentétek keletkeznek. ,e,ele- A dolgozó osztályoknak, rétegeknek, csoportoknak és az egyéneknek a szoeia-3. A szocialista építés folyamán változnak a termelési viszonyok is. Igy a szociavadalomban is vannak sajátos érdekeik. A népi hatalom és a társadalmi tulajdon lista tulajdoni rendszerben - a társadalmi tulajdon meghatározó szerepének megőrzése •*. a Z0.S ,r. e , a ll1eSbatai;0Z4k. Ugyanakkor társadalmunk differenciáltsága mellett - a tulajdonformák szükségszerű sokszínűségével, differenciáltságával és öt. .0?° ,?re. ?s e ietose8ut teremtünk arra, hogy az egyének, közösségek, csoportok vóződésével számolunk. Ezért elméletileg is fel kell készülnünk arra, hogy a termelő? fik .[ y?5lís „ crc*ekeiket. Az érdekek pluralizmusa és a különböző érdé erők fejlődésével újabb formák és azok különféle kombinációi jelennek meg. * ? . e,n\°.ral.! ,us, 1 eJezdd®se és képviselete nem zárja ki a társadalom politikai egy. a .a a i • i j i ,-li fi r • • . i , . ... . ségenek lehetőségét, az össznemzeti érdekek érvényesítésére irányuló törekvést A no-A társadalmi tulajdonnak több ele formája lehet, és van is A szocialista társadalitikai döntéshozó fórumok és a népképviseleti szervek feladata, hogy megkeressék aK(ont nem egyetlen intézmény - az ál am - al.al gyakorolja tulajdonos, funkcióit haka. a találkozási pontokat, ahol a különböző érdekek közös - e^ wShatö- érénem - koztulajdonosi szerepük novelcscvcl - a munka-és lakóhely, közössegek réven feszítésekké egyesülhetnek. ranyoanato erő is. A szövetkezés mint a tulajdon működtetésének egyik eredményes formája szocia- < lista viszonyaink között új, nemzetközileg is figyelemre méltó tapasztalatokat, elméle. 4 sz°cializmus építése során változik a politikai hatalom jellege: a proletárdiktatünket is gazdagító értékeket teremtett. Az emberek közös gazdálkodó szervezetekben, túrából össznépi hatalommá fejlődik. A hatalom gyakorlása olyan intézményrendszertársulásokban való szervezett együttműködése lehetőséget nyújt értékteremtő vállalben. va,0Sld meg, amelyben a párt a társadalom különböző közösségeivel együttműko/.ó készségük kibontakoztatásához. Úgy és olyan mértékben hajtóerő ez a rendszer, ve eszmei-politikai eszközökkel vezet. A párt - szövetségi politikája lényegénél amilyen mértékben az egyének és csoportok részt vesznek a termelőeszközöknek a ?gva ~ arra 7?eksz'k> bo8y a társadalom valamennyi osztályának, rétegének, csoportközösséget szolgáló működtetésében, s amilyen mértékben demokratizálódik, társadal- Ja ajaPve,d érdekeit figyelembe vegye, egyeztesse és a közérdeket kifejező politikai második a tulajdonnal kapcsolatos döntéshozatal, a vele való gazdálkodás mechaniza a?a,|a *°rmálja. Számolnunk kell az érdekek sokféleségének politikai következmémusa. ’ nye.vel is. A politika kulcskérdése azonban változatlanul a néphatalom megőrzése erősítése. ° 10 II
